Csak is te

Kegyetlen érzés

Miután elhagytam az irodát furcsa érzés fogott el. Mintha valaki figyelne. Nem nagyon adtam neki figyelmet és inkább csak rohantam a terembe hogy minél hamarabb el tudjam mondani Magyarnak a rossz hírt.

Bementem a terembe. Minden üres volt. A padokon kívül semmi nem volt bent. Közelebb mentem magyar padjához és csak néhány csepp vér foltot láttam.

Hátra léptem kettőt és valakibe beleütköztem.

Ame volt az.
Nagyon megörültem hogy újra látom! Csak valami nagyon furcsa volt rajta.. mindenhol csupa vér volt...

És ekkor megláttam Kínát belépni az ajtón.

-Lám, lám! Csak nem Russia!- csapta össze tenyereit.

-Mit akarsz?! MIT MŰVELTÉL AMEVAL?! Ő NEM ILYEN!!! TE CSINÁLTÁL VELE VALAMIT!!! DE MIÉRT?? HA ANNYIRA A "SZERELMED" LENNE  NEM BÁNTANÁD!!!

-Ki mondta hogy bántom? Szívem bántalak?-Kérdezte Kína Ametól egy hatalmas mosollyal az arcán.

-Nem szívem! Te soha nem bántottál!-azzal odament Kínához és megcsókolta.

-Látod Russia! Te elvetted a szeretetemet így én elveszem a szereledet!- Fogta magát és megcsókolta Amet.- szívem kimennél egy kicsit? Beszélnék ezzel a p#ccsel!

-Rendben szívem csak ne maradj sokáig mert a rabok szökni készülnek!- azzal ki is ment, én meg felálltam.

-Ülj csak vissza ha jót akarsz magadnak!-Mondta majd egy fenyegető nézzéssel a földre mutatott.

-Nem fogok leülni!! NEKEM TE NE PARANCSOLGASS!!! NEM VAGY SENKIM!! AMENAK SEM!!! MIT.MŰVELTÉL.VELE?!-azzal nekiugrott ám a nyakának és tiszta izomból elkezdtem ütni.

-SZÁLLJ LE RÓLAM TE KIS P#CS!!!!!!-szerencsémre pont akkor jött be a katonaság apámmal az élen.

-Fiam! Jól vagy? Nem esett bántódásod? Ame itt van?

-Igen apa! Itt van! Valami foglyokkal van!-és átöleltem apámat.-honnan tudtad hogy baj van?

-Láttam Kínát és Amet ahogy bejönnek..-ölelt vissza apám.

-Szívem jól vagy?!-jött be Ame Kínát keresve.

-DRÁGÁM!! FUSS! EZEK BÁNTANI AKARNAK!!!-Rángatózott Kína a katonák kezében.

Ame el akart futni de apám vissza húzta és véletlen nekem lökte aminek hála Ame az ölemben ült elájulva.

-Hívd ki a mentőket! Valamit kell vele csinálni!!-És kiment.

Én amilyen gyorsan csak tudtam vettem elő a telefonomat és hívtam is a mentőket.

/Time skip/

Mikor Amet felkeltették a kómából nagyon örültem hiszen újra látom a régi Amet! Bár az az egyetlen dolog nem nyugtatott meg hogy Kínát csak addig tartják bent az elmegyógyintézetben amíg "meg nem javul"!

Amikor Ame meglátott csak mosolygott amire én a nyakába ugrottam és megcsókoltam.

-Úgy hiányoztál!-kezdtek kicsordulni a könnyek a szememből.

-M-miért?-kérdezte egy vörös arccal.

-Miért hiányoztál? Azér-...- megcsókolt. Nem tudom miért de viszonoztam. Erre apám benyitott és feltett az ágyra amin épp Ame feküdt.

-Hajrá fiatalok!-Mondta mosolyogva aztán pedig nevetni kezdett.

-Apa!-én csak ennyit tudtam mondani mert zavarba jöttem.

-Mi történt amíg nem voltam?-kérdezte Ame egy kicsit búsan.

-Semmi különös!- nem akartam elmondani neki az igazat mert nem akartam hogy szomorú legyen.

-Azt igaz amit Magyar mondott?- Nézett rá a kezemre. Nem akartam válaszolni mert apám nem tudja hogy vagdosom magam.. Nem így akartam azt hogy megtudja.

-I-igen.....-Azzal megragadta a kezem és leszedte a kötést rólam aminek senki sem örült.. mindenkinek könnybe áradt a szeme.. Csak nézték a  kezem amit próbáltam takargatni kevés sikerrel.

Ame bekötötte a kezem és mélyen a szemembe nézett.

-Miért csináltad..? Látni rajta hogy már régebb óta csinálod.... Miért..?-és megölelt.

Nem tudtam megválaszolni ezért inkább megcsókoltam hogy ne ez legyen a téma.

Ame nem sokáig hagyta hogy csókoljam mert ellökött magától.

-Ame én sajnálom!

-Menj ki.! Most! Ne is lássalak többé!!-Nem tudom hogy miért kell ezen ennyit hisztizni! Nem is neki ártottam hanem magamnak!

-De Ame...!

-MONDOM MENJ KI!-azzal fel is pofozott.

Én nem sokáig húztam az időt. Elmentem. Nem akartam de még kellett tennem...

/Time skip/

Másnap az iskolában ASEAN bejelentette hogy párosával fogunk ülni és elmondja ki ki mellé ül.

-Szóval gyerekek akkor mondom is!
Magyar Ausztria mellé ül.
Finn Észt mellé ül.
Ame.. mondjuk.-csak ne mellém!- Russ! Ülj le mellé!-Ame le is ült mellém.
Rendben akkor folytatom!

Miután elmondta hogy ki ki mellé ül azután ki is csengettek. Mindenki csak futott ki az ajtón kivéve én.. mivel tudtam hogy ahhoz a pszichológushoz kell mennem..

Miután beértem a pszichológushoz akkor elkezdtünk beszélgetni Ameról.. bevallom kicsit rosszul esett róla beszélni de mivel kötelező.....

/Time skip(bocs lusta vagyok :c)/

Már mindenki hazament csak én álltam ott és vártam Magyart, Finnt, és Amet.

Kb fél órára rá már odajöttek Ámen kívül. Ő nem jött. Kicsit rosszul éreztem magam..

Aztán elmentünk a parkba és megláttam Amet Kanadával és Ukrajnával beszélgetni.

************************************
Sziasztok ez a rész ennyi is lett volna! Majd még este rakok ki egy újabb részt de addig is pihi! És köszönöm hogy olvassátok! ;)
*759 words*