A Sors|| Taekook (ÁTÍRÁS ALATT)

♡Harmadik♡

MEGVAN!!!- kiáltotta Yoongi. Ekkor letettem a colát ,nem törődve ,hogy kiömlött, és rohantam oda hozzá- Nézd itt van!- mutogatta a beszélgetést. De én kikaptam a kezéből a telefont , és helyet foglaltam mellette

Na nézzük csak...

Látom nagyon felcsigázott- mondta perverzen a barátom

Nem! Csak szimplán érdekel ,hogy miért kellettek neki képek rólam. Főleg ha van barátja...

Mondjuk erre én is- majd ásított egyet

Levettem a kávézó asztalról a laptopomat, és miután sikeresen bekapcsolt ,megnyitottam az interneten az instagrammot. Bepötyögtem Taehyung nevét a kersőbe-Kim_Th95- motyogtam az orrom elé. Aztán bejelöltem. Majd észrevettem, hogy drágalátos barátom elaludt. úgy néz ki így mint valami cica aki 2 napja nem aludt. Már jó késő volt. Felálltam majd hoztam egy takarót neki. A laptopot lecsuktam majd megfogtam na a telfonom és felsétáltam a szobámba. Sokat gondolkodtam ,hogy ráírjak-e. Aztán végül megtettem.

Jeon97Kook:

Szia! Én Jeon Jungkook vagyok. Ma találkoztunk a parkban. Biztosan emlékszel. Leejtetted a telefonodat, és én kaptam el. Elvileg egy osztályba járunk. Figyelj nem akarom ,hogy zaklatónak tarts , de minden rendben? Láttam ,hogy egy Kai nevű valaki írt neked . Ugye jól vagy? Ugye nem bánt téged? Csak...szólj ha segítsek, és én ott leszek. Szia.

Úristen ez nagyon melegesen hangzott!! Ahhhhh. Miért vagyok én ennyire hülyee? De már elküldtem. És nem lenne valami túl férfias ha vissza vonnám.

*író*

Jungkook még átkozta magát egy sort, aztán hamarosan elaludt. Nagyon zavarta ,hogy ez történik. Legyen szó bárkiről. Senkinek sem jó ha sír, nemhogy annak a személynek aki ilyen csodálatosan nézett ki. Jungkook meg akarta adni Taehyungnak a boldogságot. De aztán rájött ,hogy ő nem meleg. a lányokat szereti velük feküdt le. És figyelembe kell venni Kook természetét is,, meglát valakit és egyből felvonja a figyelmét, mert csinos, mert szép, mert tetszik a ruhája. De Taehyung gyönyörű volt, szebb minden nőnél. De ez még bizony ő nem tudta...

*Taehyung*

Kai megvert. Megint. Elegem volt belőle. még általános iskolás koromban futottunk össze az utcán, éppen nagyival sétáltunk mikor kilökte a mama kezéből a szatyrot. Segített felvenni, a dolgokat de a mustár eltört. Aztán visszakísért minket a bolTa és vett nekünk egy újat majd aztán beszélgettünk. És megadta az instáját is. Aztán összejöttünk. De mikor már 1 éve együtt voltunk elkezdett durva lenni velem. Megvert.Egy eszköz voltam neki. Aztán mikor szakítani akartam nem engedte. Azt mondta bántja a nagymamámat. A családomból egyedül ő maradt meg nekem. Akkor mikor összejöttünk 14 voltam. Most 17 vagyok. Még mindig együtt vagyok vele, de nem szeretem. Már miután megvert se szerettem. Egyetlen egy ember terelte el a figyelmem ezekről a dolgokról. Ő volt Jungkook. Ő volt az én tökéletes másom. De neki barátnője van. Ezért is adtam fel. Miután Kai megvert, elrohantam otthonról. Otthon? Maga a pokol volt. Nem egyszer akart megerőszakolni az a pedofil. De én nem hagytam. Persze ezért le kellett szopnom őt .Az emlékek hatására elkezdtem sírni. Nem akartam ezt. Véget akartam vetni az életemnek. Ekkor megtaláltam pulcsim zsebében egy pengét. Köszönöm a jó Istennek ,hogy ez most pont nálam volt. Eddig is bántottam magam már. De úgy éreztem itt az ideje mindennek véget vetni. Nem bírtam már tovább. Aztán éppen mikor húztam fel pulóverem ujját, megláttam egy alakot a híd alatt. Azt gondoltam Kai az. Fel kellett készülnöm arra, hogy megint fogok verést kapni tőle. Vagy lehet meg erőszakol.. Aztán kirajzolódott az alakja és észrevettem,hogy ő bizony nem Kai. Jungkook volt az. Szerencsémre a híd alatt volt. De mit keres itt ilyenkor? Most hogy láttam nem Kai az így már nem sírtam annyira, de könnyeim még mindig folytak, és szipognom kellett volna de nem akartam lebukni. Aztán észrevettem a kezemben a Pengét...Végül nem tettem meg. Itt volt Jungkook, és nem akartam ,hogy így figyeljen fel rám. Visszatettem a zsebembe., és felálltam. Majd rezzent egyet a telefonom. Tudtam ,hogy Kai volt az. Az már biztos. Majd kivettem a zsebemből és Kai neve szerepelt az üzenet fölött.De annyira remegett a kezem ,hogy véletlen kiejtettem a kezmből. De láttam ,hogy Jungkook felált. Rá esett a telefonom. Felvette. Aztén felnézett RÁM . ÚRISTEN MEGHALOKKK. MÉG ESTE IS HELYES, TUDOM,DE HOGY ENNYIRE?! Majd elkezdtett felém sétálni. Én teljesen lefagytam, így még mindig előre néztem. A pengét pedig gyorsan vissza dugtam a zsebembe. Jóó mélyre.

Ez a tiéd?- kérdezte Jungkook. Észrevettem ,hogy bekapcsolt a telefon. Kai megint írt. Basszus!! Ő a hátterem! Nem is tudom mikor állítottam át rá. És innentől alig hallottam valamit. Ismét eszembe jutottak azok az idők mikor Kai vert. Emlékszem miután nem engedte ,hogy szakítsunk, akkor állítottam be Jungkookra a hátterem. Hátha akkor elhagy. De nem is látta... Valamit beszélt hozzám Jungkook de nem értettem. Túl hangosak voltak az önygilkosságok a fejemben. Vegyem ki a pengét és vágjam fel az erem? Ugorjak le? Fussak el? Majd egyszerűen Jungkook kirántott gondolat menetemből, és szembe fordított magával. Ekkor jött az a nyári 'szellő'. Nagy lendülettel csapódott arcomba és levetette csukjámat.

Tae!! Kai bánt téged?!- kérdezte szinte már ordítva. Az ő mérges csangjától zengett az egész park. Szerintem ebben a hatalmas erdős részben csak mi voltunk. Ezért nem kellett túlzottan félni ,hogy valaki meghallana minket. De nem válaszoltam neki. Ekkor villogott a telefonom. Majd Jungkook lekapta tekintetét íriszeimről , és egyből a mobilomra pillantott. Én kihasználtam a helyzetet ,hogy nem figyel és kikaptam a kezéből. Majd ahogyan csak tudtam elrohantam. Mikor láttam hogy már nem követ, egy fa tövében összeestem. Két lábam felhúztam melkasomhoz és átölelve azokat, próbáltam kitalálni mit kellene most tennem. Egyetlen dologra jutottam. Arra ,hogy nincsen egy jó megoldás sem. Ha visszamegyek Kai,hoz bántani fog. De... ha Jungkook után mennék túl akaszkodónak tűnnék. Nem is ismer engem. Pedig én őt nagyon is...

____________________

Sziasztok T-T

Sajnálom ,hogy eddig nem volt rész ToT

Igazából nem tudom miért nem tettem ki részeket●_●

Nem volt kedvem leírni a gondolataimat-_-

Remélem tetszett a rész^^

Puszi a pofitokra<3

Próbálok rendszeresebben kitenni részeket=>

♡♡♡