♡Nyolcadik♡

15 3 7
                                    

*Jungkook*

Itt vagyunk- szólaltam meg. Miközben vezettem szinte egész végig Tae tekintetét éreztem magamon. De nem szóltam. Elég furcsa volt. Dehát miért is mondtam volna ,hogy hagyja abba? Valamilyen szinten jól esett, mert akkor nem volt hiába az a sok edzés amivel az időm töltöttem. Habár belegondolva mostanában nem nagyon voltam edzeni. De egyhamar nem is megyek. Ameddig Tae nem lesz lelkileg stabilabb addig nem fogom magára hagyni. Elvégre nem csak az orvosnak ígértem meg, hogy megvédem, hanem magamnak is. Ha kell szétverem azt a Kai-t. De nem azért ,mert esetlegesen tetszene Tae, inkább mert utálom az ilyen 4-szeres faszfej-kupa nyerteseket. 

Mikor beértünk a házba Yoo a Kanapén fetrengve nyomkodta a telefonját. Majd mikor észrevette megérkeztünk, nagypapákat megszégyenítő lassúsággal kelt fel és battyogott oda hozzánk. Átölelte Tae-t, és üdvözölte, majd beljebb tessékelte. Ekkor megcsörrent Hyung telefonja.

Pillanat és jövök- mondta és elment a szobájába. 

Taehyung. Mindjárt körbevezetlek, de előtte adni szeretnék valamit. Gyere- vezettem a nappaliból a konyhába, kezétől fogva- Tessék- nyújtottam át a neki szánt ajándékaim. Egyik nap mikor jöttem vissza a kórházból megláttam egy ékszerboltot. úgy gondoltam mi lenne ,ha benéznék. Ígyhát vettem 3 hasonló nyakláncot. Taehyungnak, Yoonginak, és jómagamnak. Mindegyikben az volt a közös, hogy volt rajta egy fél angyalszárny, de viszont Yoo-én egy hold volt, Tae-én egy nap, az enyémen pedig egy csillag. 

Jungkook... Nem kellett volna- néz fel, egyenesen a szemembe, íriszeivel. Megint. Megint ezt érzem el tudnék veszni bennük, és azt hiszem ezúttal el is vesztem. 

*Írói szemszög*

Gyönyörű. A szeme, az arca, a keze, mindene. 

Gondolta Jungkook. Nem tudott betelni a fiúval. S mikor Taehyung kinyitotta a kis dobozkát szinte elsírta magát. Hiszen a szüleitől kapott ajándékot ugyan, de mástól még nem igazán. Annyira megörült a kis ajándéknak ,hogy elkezdett mosolyogni. Amit elég rég óta nem tett. És a mostani csakis Jungkook érdeme. Hiszen Tae amióta csak meglátta az iskolában meg akarta ismerni. És most egy véletlennek hála összefutottak. Így már kezdett még jobban megerősödni benne a gondolat. Miszerint már nem tudna élni a fiú nélkül.

És ez talán mindkettejükre igaz volt.
De ezt még nem tudhatták biztosan.
Csupán ők is sejtették, ahogyan te is sejtheted kedves olvasó ,hogy mi lesz ennek a sorsszerű találkozásnak a vége.

*Jungkook*

Tetszik?- kérdeztem félve, és léptem egy lépést közelebb Taehyunghoz. Majd felemelte a fejét. Amibe eddig szőke haja omlott így nem láthattam szemeit. Amik könnyeztek. Megijedtem. Nem tetszene neki..?- H-Ha nem tetszik akkor csak mond, és visszavisz..-

Kook! Sose kaptam ennél szebb ajándékot senkitől sem. Nagyon tetszik, vissza ne merd vinni! Köszönöm!!- mondta mosolyogva. Örömkönnyek. Azok voltak a szemében. Láttam. Éreztem. Ott álltam Taehyung előtt lesokkolva, álltam mint egy fasz. Majd megszüntetve a távolságot megöleltem. Meglepődött, de visszaölelt.

*Taehyung*

Kook! Sose kaptam ennél szebb ajándékot senkitől sem. Nagyon tetszik, vissza ne merd vinni! Köszönöm!!- mondtam mosolyogva. Értitek mosolyogva! Könnyes szemekkel néztem Jungkookra aki ott állt előttem, és csak nézett. Felkúszott neki is egy mosoly az arcára. Olyan a mosolya mint egy nyuszinak! Miután (természetesen) magamban megállapítottam ezt vissza pillantottam a nyakláncra amit kaptam. De ekkor megéreztem két kezet . Megölelt. Jungkook megölelt. Majd realizáltam ,hogy nekem is meg kellene. Így viszonozva ölelését bújtam picit nyakhajlatába. És mivel emberből vagyok kellett a levegő, így hát szokás szerint mélyen beszívtam (😏) a levegőt. Nyugtató volt az ölelése. És az illata. Valami bódító, azt hiszem képes lennék megszokni ezt a fahéj és csoki illatot. Akár minden este, vagy minden nap, minden egyes percében szívesen érezném.

Lassan elengedett, és megszólalt.
Szívesen! Üdv a családban- mosolyodott el ismét- Örülök ,hogy tetszik az ajándék. Nézd ez Yoongi-Bongi Hyungé- majd elővett egy az enyémhez hasonlót, csak azon egy félhold volt a szárny mellé- Na milyen?- kérdezte , de ekkor előtoppant Yoongi.

Milyen Yoongi-Bongi Hyung? És micsoda?- nézett kérdőn Jungkookra hunyorítva.(-_-) Nagyon viccesnek találtam. Mert Jungkook ugyan olyan arcot vágott vissza mint amilyennel Yoongi kérdezte. Majd visszafelelt.

Semmi, Yoongi-Bongi Hyung-_-

Yoongiiii. Nézd mit kaptam- és felmutattam a nyakláncot amit nemrég adott oda Jungkook- Ugye milyen szép?- kérdeztem mosolyogva.

Igen. Nagyon szép!-mosolygott ő is vissza- De vannak híreim. Sajnos nem tudok ma itt lenni veletek- hervadt is le

Dehát nem úgy volt ,hogy vásárolni megyünk ,Kook?- kérdeztem kíváncsian,mert tényleg így volt.

Kook? Úgy csak én hívhatom!- jelentette ki Yoongi

Akkor Kookie- nyújtottam ki gyerekesen nyelvem- Így már jó lesz Yoongs?

Igen. Node. Az van ,hogy nekem el kell mennem ,vissza a munkába és csak valamikor este érek haza. De az is lehet ,hogy éjjel.

Nemáááárrr-mondom kicsit meghúzva az á-t

Pedig sajnos de- szólal meg Jungkook- De igazából azt terveztük ,hogy ma nem mennénk vásárolni ,hanem mondjuk csak holnap. És ma még akkor picit pihenünk, meg filmezünk. De akkor ezek szerint csak ketten- néz rám- Ez így jó lesz? Meg még akkor meg tudjuk beszélni ,hogy milyenre szeretnéd a szobád.

Oké- mondom- Akkor ma pihenünk!

Akkor én megyek is, Sziasztok!- köszönt el Yoongs

Várj Hyung! Neked is van ajándékom!- és kivette a zsebéből a kis dobozkát. Míg az enyém piros volt Yoongié sötétkék dobozban lett elhelyezve.

Oh. Jungkook nem kellett volna!- ölelik meg egymást. Majd mikor kivette és jól megszemlélte Yoongs feltette. Nekem még csupán csak a kezemben volt, magamnak nem tudtam feltenni- Neked is van?- kérdezte tőle.

Igen, itt van- vette ki pólója alól. Az övén egy csillag volt, és az angyalszárny- Ez az emléke mindannak ,hogy hivatalosan is Bangtan Boys lettünk!- emelte fel és puszilta meg, majd így cselekedtünk mi is.

Amúgy fiúk- szólaltam meg mielőtt Yoongi kiment volna- Van egy ötletem a banda nevéhez. Elmondhatom?

Persze- szólaltak fel egyszerre

Bulletproof Boys, mint golyóálló fiúk. 

Najooo. Ez nagyon ütős!- mondta Yoongi

Pontosan! Na meg reális is- szónokolta JK.

Akkor majd szólok a menedzsernek ,hogy nevet változtattunk. Jó szórakozást nektek!- majd Yoongi már el is hagyta a házat.

--------------------------------

Na ennyi lenne ez a rész

Remélem tetszett

További jó wattpadot mindenkineeeek

Sziasztok manók^3^






Has llegado al final de las partes publicadas.

⏰ Última actualización: Jun 12 ⏰

¡Añade esta historia a tu biblioteca para recibir notificaciones sobre nuevas partes!

A Sors|| Taekook (ÁTÍRÁS ALATT)Donde viven las historias. Descúbrelo ahora