Életem az Akatsukiban

6. rész: Hali tesó, kell a csajod!

Előre is bocsánat a Sasuke fanoknak, csakmert ócsárolni fogom őt ezerrel. Remélem megbocsátotok. Nem bírom a karakterét, amit értsetek meg. Mindenkinek más az ízlése, és nem akarok senkit sem megbántani, ezért tettem ki a figyelmeztetést. Szóval előre is bocs Sasuke fanok!

Nemsokára haza értünk a bázisunkra. Elmondtunk mindent Painnek. Megártette, hogy nem tudtunk rendesen harcolni, mert hát Jiraya attól még hogy perverz, és könnyen lehet ezzel manipuláli, még így is baromi erős.

- Egyébkénk megpróbáltam Narutot áttéríteni az oldalunkra, de rá nem hat a Talk no Jutsu elvégre ő találta ki! - meséltem Painnek, amikor jelentettük a küldetést.

- A lényeg most az, hogy mind megvagytok! - mondta Kon'. - Nagy kár lett volna ha valamelyikőtöket elveszítjük!

Megpróbáltam mosolyogni, bár tudtam, hogy ha így folytatjuk előbb utóbb mindegyik Akatsukis, meghal, ezért ha el akarják küldeni Sasori mestert és Dei't az Ichibiért, muszály közbelépnem. Nem hagyhatom, hogy bárki meghaljon!

Itachi szerencsére kapott begfelelő kezelést, így már úgy viselkedett mint ha kutya baja lenne. Kb. 17 óra volt már, ezért úgy döntöttünk, hogy elmegyünk vacsorázni a mekibe, mert Kon' lusta volt főzni, és mindenki vágyott egy jó kis egészségtelen gyorskajára. Így hát elsétáltunk a közeli McDonaldsba. Dei' és Higany a küldetésről kérdezősködtek az úton.

- Hallom harcoltál Jirayával, a Sanin egyikével! Hm! - kezdte Dei' izgatottan. - És milyen volt harcolni ellene?

- Á, igaziból nem harcoltam vele, csak eltereltem a figyelmét egy perverz jutsuval!

- És mi volt Tachival! Hallom a szőke Jinchuriki ki a kart nyírni, erre ő megmentett? - kérdezősködött Higany. Vigyorogva így feleltem:

- Nos...smárolntunk! És végre hivatalosan együtt vagyunk! - jelentettem ki, mire Dei' ujjongva a levegőbe boxolt.

- EZAZ! HM! - kiáltotta. Egy kicsit túlzásba vitte az ujjongást, így Higannyal megpróbáltuk lenyugtatni, ami természetesen nem ment.

- Minek örül ez ennyire? - kérdezte ekkor Sasori mester. Elmondtam neki az újdonságokat.

- Gartulálok! - mondta kissé meglepődötten a mesterem. Ekkor Itachi jelent meg.

- Mi baja van Deidarának? - kérdezte a fiú. Dei' Itachihoz lépett és vigyorogva ezt kérdezte.

- MOST KAJAKRA EGYÜTT VAGYTOK L- LEL? HM! - kérdezte visongva a szőke. Itachi értetlen fejjel állt Deidara előtt, majd óvatosan bólintott. Dei' ettől mégjobban bepörgött. Egész úton annyit hallottunk, hogy EZAZ! meg hogy HM! Aztán végül Pain neki lökte a Shinra Tensei-jel egy fának és utána befogta. Itachi odalépett hozzám, és megfogta a kezem. Kissé elpirultam. Aztán Iatchi ajkai felé vettem az irányt. Már majdnem megtörtént a csókunk, amikor Kisame hangját hallottuk:

- Ha csókolózni kezdetek elhányom magam! - mondta a csávó.

- Gomen! - mondta Itachi. - El is felejtettem, hogy mennyire gyűlölöd a romantikus dolgokat!

- Ugyan már Kisame, legyél jó fiú és hagyjad az érzelmeiket kibontakozni! - hallottunk egy vékony hangot. Hátra fordultunk. Tobi volt az. - Tobi jó fiú és hagyja!

Nem szabad röhögnöm a Tobi jó fiús szövegen! Nagyon nehéz volt nem röhögnöm. A fejem velvette a rákvörös színt. Itachi észre vette hogy vörös az arcom.

- Jól vagy Laura chan? - kérdezte, majd a homlokomra tette a kezét.

- Jól vagyok nyugi! - mondtam neki, majd megfogtam azt a kezét, ami a homlokomon volt, és leszedtem a homlokomról. Persze nem úgy mintha le akarnám koptatni Itachit, hanem úgy hogy meg akarom nyogtatni hogy semmi bajom.