𝗥𝗼𝘂𝘁𝗲 𝟲𝟲 ~ forma1 - M. V. ff [MAGYARUL]

8. fejezet

Melbourne
Április 1.
Pálya (Haas box)

- És Verstappenné a pole! -hangzott el egy harsány hang, ami bezengte az egész pályát.

Kevin kiesett a Q2-ben, így mellettem állva tapsolta Nico-t aki ugyan tizedikként végzett, legalább bent maradt a Q3-ban.

Amikor Nico belépett a boxba, Kevin megcsapkodta a hátát, aztán odalépett hozzám.

-Ma beülünk valahova enni? -nézett le rám a kék szemeivel.

-Aham. -dörzsöltem meg a szemeimet fáradtan, mert nem tudtam rendesen kialudni magamat.

-Szia Lana. -lépett oda hozzánk Nico is, még izzadt haját igazgatva.

-Szia Nic, gratulálok! - pacsiztam le a német versenyzővel.

-Köszike.. -szólalt meg szerényen. -Nem jössz gratulálni Maxnek? Lassan végeznek az interjúkkal.

-Áá nem, inkább kihagyanám. -legyintettem, már kevésbé lelkesen.

-Ja jó, csak kérdeztem. Na sziasztok. -intett egyet, aztán megfordult és sietve elindult.

-Hogy-hogy nem gratulálsz Maxnek? -karolt át a dán.

-Nem tudom, nincs kedvem. -fordultam felé, és a derekánál szorosan átöleltem. -Na és hova akarsz vinni enni?

-Tegnapelőtt elmentem egy nagyon jó étterem előtt amikor mentem eléd a reptérre. -mosolyodott el. -Arra gondoltam.

-Tökéletes.

...
-Szia Danny! -láttam meg az ausztrált a Red Bull boxjából távozni.

-Szia. -lépett oda hozzám mosolyogva. -Mizu?

-Megyek vacsorázni Kevinnel. -válaszoltam, közben Kev is végzett így odajött hozzám.

-Látom jól megvagytok. -váltogatta közöttünk a szemét.

-Ja.. -válaszoltam halkan, ami után kínos csend állt be. És mitől lehetne csak kínosabb? Max lépett ki a Red Bull boxján. Kevin a kezemet fogta. Max lepillant a kezünkbe, majd int egyet Danny felé. Mi csak kínosan elmosolyodunk Kevvel, Dan meg visszaint neki.
Max őszintén jól nézett ki, nem tudnám letagadni. Még kissé kiizzadva, de már ingben és vászon nadrágban sétált el. Basszus.

-Hát ez kínos volt.. -mosolyodott el Danny.

...
-Figyelj.. -fordult felém Kevin amikor megállt egy pirosnál. -volt köztetek valami.. tudod kivel..?

-Maxel? Hát nem sok, csak tudod pár éve elég közel kerültünk egymáshoz és..

-Danielre gondoltam. -mondta ki halkan, mire szégyenkezve lehunytam a szemem. -Miért nem meséltél Maxről?

-Mert már nem is beszélek vele.. köze sincs az életemhez. -halkítottam a hangomon.

-Szeretted? -indította el az autót.

-Igen, szeretem, de próbálok túl lenni rajta.. -fordultam felé, mire észrevettem, hogy Kevin még jobban elkomorodik. -Mi az?

-Azt kérdeztem szeretted-e, nem azt hogy szereted-e. -gyorsított az autón, és éreztem a hangjában a dühöt. -Szerintem inkább hazaviszlek.

-Kevin. -suttogtam, de meg se próbáltam kibékülni vele. -Várj! Kevin! Lassíts, nem érzem jól magam. -szorítottam meg a hasam, mert egyszerűen úgy éreztem elönt a fájdalom. Kevin lelassított, és aggódva pillantott rám.

-Jól vagy? -állt félre egy buszmegállóban gyorsan.

-Nem. -szorítottam össze a szemem. -Légyszi menjünk a hotelbe.