𝗥𝗼𝘂𝘁𝗲 𝟲𝟲 ~ forma1 - M. V. ff [MAGYARUL]

14. fejezet

Május 28. 14:29
MONACO.

Éppenhogy csak átértem Monte-Carlóba már meg is éreztem a gazdagság illatát. Mivel nem akartam kimaradni, ezért én is egy Porsche 911essel jöttem Nizzából.

Csörgött a telefonom.

-Szia Toto! -hangosítottam ki a telefont, aztán leraktam az anyósülésre.

-Szia kislány. -szólt bele mély hangján. -Mikor érsz ide?

-Öt perc. -álltam meg épp egy pirosnál. -Kicsit tele van Monacó. -gondolkoztam el. -Amúgy most láttam egy 599 gtot, mi a franc.

-Az szép. -szólalt meg. - Na leteszem, vár a csapat. Meg téged is, úgyhogy gyere.

-Oksi, szia. -dobtam vissza a telóm a mellettem lévő ülésre, és gázt adtam.

.
Bejárat.

Nagyon messze a pályától találtam helyet, úgyhogy ott leállítva a motort szálltam ki. Azzonnal megláttam egy csomó fotóst, sőt még egy tévést is.

-Miss Bianchi mi volt önnel három hétig? -volt az első kérdése. -Tényleg terhes? Ki az apa? Miért nincs önnel biztonsági őr? Melyik boxba megy? Együtt van még Magnussennel? Kislány vagy kisfiú?

-Mindkettő. -válaszoltam csak az egyik kérdésre, de szegény nő nem tudta eldönteni melyikre. De mire visszakérdezett volna már rég eltüntem.

Kivettem a pénztárcámból a jegyemet, beakarsztottam a nyakamba és bementem a bejáraton. Így, a paparazzikkal és fotósokkal együtt kétszer annyi idő volt odaérni a boxokhoz. Elsétáltam a Mercedeséhez, ahol meg is láttam Totot.

-Szia Lana. -nézett rám egy pillanatra de aztán ment is tovább. -Mondjátok meg Lewisnak és Georgenak, hogy üljenek be! -szólt oda egy nőnek, aki aztán el is rohant.
Két percen belül megláttam a hétszeres bajnokot, még sisak nélkül. Pont mellettem ment el úgyhogy gyorsan intettem egyet neki, aztán ő is visszaintett. Még papi miatt ismertem.

-Itt egy fejhallgató, Wolff küldi. -adta a kezembe ugyanaz a nő aki az előbb a pilótákért is rohant.

-Kösz. -szóltam utána, de addigra már eltűnt.

-Megvan Lewis és George? -kiabált körbe Toto. A box mindkét oldaláról egy-egy ember felmutatta a hüvelykujját, mire a csapatfőnök intett egyet mindkét kezével. Mindkét kocsi szinte egyszerre gurult ki, aztán nem sokkal később odaálltak a rajthoz. Szerencsére az újságírok már szétfoszlottak, és kimentek a boxutca területéről.

Max indult poleból. Bármit megtettem volna, hogy a Red Bull boxjából nézzem a versenyt. Vagy a Ferráriéból. Szerencsémre azt megengedték, hogy a Mercedesnél nézzem, mivel Toto papi régi barátja volt.

-Mizu kislány? -kérdezte az osztrák.

-Megvagyok. -néztem a szemébe.

-Tudom, hogy nem így tervezted. -mondta szomorúan.

-Hogy érted, mit? -kérdeztem vissza.

-Az életed. -nézett rám. -Tudom, hogy csak ő miatta jöttél. -mutatott óvatosan a képernyőre, ahol az én címvédőmet mutatták.

-Nagyjából. -bámultam. -De itt is jó helyem van. Papi is így akarta. -néztem vissza rá. -Nagyon szerette ezt a csapatot.

-Tudom.