3

648 40 5
                                    

Emilia

Zavar,sőt frusztrál a tegnap esti vitám Floval. Szeretem a nővéremet,nem akarok ilyen viszonyban lenni vele.

De ugyanakkor tudom,hogy Anyának igaza van. Az életem,a sorsom a tét. Ideje megtanulnom önzőnek lenni,mégha távol is áll tőlem.

Miután felöltöztettek csatlakoztam a lent lévő családokhoz.

-Húgom!-nyomott egy puszit a homlokomra Lando

-Áh,Emilia hercegnő!-lépett elém Arthur herceg

-Felség.-pukedliztem előtte

-Hallom tud vívni.

-Oh,ez erős túlzás.-nevettem

-Megtisztelnél?-nyújtott át egy fakardot

Nem is vettem észre,hogy van nála 2 darab.

Zavartan vettem át,miközben a fivéremre néztem.

-Ez szórakoztató lesz.-vigyorgott

-Milyen jó,hogy Oliver nincs itt.-kuncogtam

A hercegekkel együtt kimentünk a kertbe,ahol megálltam a Leclerc fiúval szemben.

-Készen állsz Hercegnő?

-Mindig.-mosolyodtam el

Váratlanul elindult felém,de hárítottam a csapást. A hangzavarra megjelentek a családjaink is. Anya szörnyülködve nézett.

-Nade Emilia!

-Jó reggelt Mama!-nevettem

-Hajrá Hercegnő!-kiabált a Főherceg

-Áruló vagy testvér?-kérdezte felháborodva Arthur

Kihasználva a figyelmetlenségét kiütöttem a kezéből a fakardot. Tapsban törtek ki a nézőink, én pedig nevetve fordultam feléjük és pukedliztem.

Charles herceg, Floval az oldalán tapsolt,miközben mosolygott. A nővérem viszont érzelem mentesen nézett rám.

-Meglepően ügyes vagy.-vette el a kardot Arthur

-Köszönöm Felség.-kuncogtam

-Papa büszke lenne,ha látta volna.-vigyorgott Lando

Mosolyogva fogadtam el a felém nyújtott karját, és így vezetett a többiekhez.

-Lányom!-rázta a fejét lemondóan Anya

-Én hívtam ki a Hercegnőt. Megakartam győződni a tehetségéről.-vett a védelmébe a legifjabb herceg

-Tehetségnek nem nevezném. Ez puszta szerencse volt Felség.-szabadkoztam

-Nekem nem úgy tűnt.-szólt közbe Charles-Legközelebb én is megmérettetném magam,ha szabad.

-Megtisztelő Hercegem.-bólintottam mosolyogva

-Remélem ebben a testmozgásban megéheztetek. A reggeli tálalva.-hívta magára a figyelmet a Hercegné

-Természetesen.-bólintott Arthur

A Leclerc család mutatta számunkra az utat, Flo pedig kihasználva a lemaradásunk suttogva megszólalt.

-Látom biztosra mész,hogy itt maradj. Ha nem Charles,akkor az öccse. Inkább illik hozzád, a bátyját pedig hagyd meg nekem!

-Nevetséges vagy.-súgtam vissza

-Ne csináljátok!-sziszegett ránk Cisca

-Nem én árultam el a nővérem!-sietett előre és belekarolt a Hercegbe

-Mióta ilyen?-nézett utána a húgom

-Tegnap este.-sóhajtottam

-Nem ismerek rá.

-Én se.

-Mindkettőtöket szeretlek,de most neked szurkolok.

Nevetve karoltam a húgomba és így követtük a társaságot.

Az asztalnál a fivérem és a húgom közé ültem.

-Beszéltem egy lovászfiúval, intézkedtek a lovad kapcsán Hercegnő. Jövőhéten érkezik.

-Nagyon köszönöm!-néztem rá izgatottan

-Bármi kérésed lenne, keress meg vele nyugodtan.-mosolygott

-Rendben.-bólintottam

Cisca megrúgott az asztal alatt,ami miatt csúnyán néztem rá. Ám ő sunyi mosollyal ivott vele a kelyhébe

-Hercegem!-hívta magára a figyelmét Flo

-Igen?

-Szeretnék reggeli után kicsit szétnézni a kertben. Volna kedved csatlakozni?

-Remekül hangzik.-bólintott mosolyogva,majd rám nézett

Én azonban nem foglalkozva velük, folytattam az étkezésem.

Nem süllyedek Flo szintjére.

A reggeli után Flo hölgyeinek kíséretével,valóban a kert felé vették az irányt. A bátyám a másik két herceggel távozott,mi nők pedig Pascal hercegné lakrészébe mentünk a hímzéseinkkel,ahol a jóidőre való tekintettel az erkélyre ültünk.

-Mit készítesz Kedvesem?-mosolygott rám az asszony

-Charles hercegnek egy kendőt. A fivéreimből kiindulva fogyóeszköz lehet.-mosolyogtam rá

-Igen,ez így van.-nevetett

Minden figyelmem a hímzésre fordítottam,hiszen nem szerettem volna megszúrni az ujjam.

Az asszonyok beszélgetni kezdtek, Cisca pedig kihasználva a helyzetet átült mellém.

-Ez gyerekes volt tőle.-utalt Flora

-Csak megakarja ismerni a Herceget.

-Attól még igazam van. Lehetett volna kevésbé feltűnően is.

-Cisca, ebbe ne menjünk bele kérlek.

-Téged nem is zavar?

-Hogyne zavarna.-néztem rá-Nem a nővérét, az ellenségét látja bennem.

-Én soha nem tennék ilyet veled.-fogta meg a kezem

-Én se veled. És vele se fogok.

-Pedig megérdemelné.-motyogta

Megvontam a vállam és az égre emeltem a tekintetem. A nap ragyogott az égen, a szellő kellemesen simogatta a bőröm.

Miért kellett ilyen helyzetbe kerülnöm?

Instagram:ellanna_wattpad
Tiktok: ellanna3

A herceg választottja{BEFEJEZETT}حيث تعيش القصص. اكتشف الآن