Sztárban Sztáros szerelem [Valkusz Milán ff.]✅️

2. rész

Tehát, Valkusz Milán lesz a szomszédom. Jézus Krisztus! Ennyi a véleményem.

Az úton csendben ültünk és senki nem szólt semmit. Amint leparkolt ki is pattantam a kocsiból.

-Kösz a fuvart! - szóltam még vissza majd besiettem a házba és felbaktattam az első emeletre majd rögtön be is mentem a lakásomba. Első dolgom volt, hogy Andit felhívjam és elmondjam neki, hogy ki az új szomszédom. Persze, amint elhangzott a számból a "Milán" szó, Andi rögtön mondani kezdte, hogy a "sors". Én inkább rá is nyomtam a telefont egy jó éjszakát kívánás után. Nagy sóhajjal lemostam a sminkem majd lezuhanyoztam, fogat mostam és bedőltem az ágyamba. Felnéztem instára és be is aludtam.

[2 nappal később]

Két napja ki sem raktam a lábam a lakásomból és ezt a mai nap is így terveztem volna, ha a délután kellős közepén nem kopogott volna valaki az ajtómon. Éppen filmet néztem így, mint egy agy halott úgy mentem ki az ajtóig és ki is nyitottam, de egy nem várt személy állt velem szemben.

-Kéne a segítséged. - mondta, pontosan Milán egy pár bazi nagy magassarkút tartva a kezében. Először nem tudtam összeállítani a képet, de... nem ezután 2 perccel sem tudtam.

-Miben? - tértem rá a lényegre néhány perc sokk után.

-Meg kéne tanítanod járni ezekben. - mutatta fel a magassarkút. Jézus Mária! Mást nem tudok mondani. Bentebb engedtem Milánt, aki körül is nézett a lakásban, egy forgással. -Megzavartalak? - utalt a bekapcsolt tv-re a nappaliban. Most nem mondhatom azt, hogy igen, mert akkor bunkó vagyok.

-Nem, dehogy. - mondtam miközben előkerestem a fekete, egyetlen magassarkúm. Gyors felkötöttem a hajam egy laza kontyba majd megnéztem magam a tükörben, hogy hogy nézek ki. Egy szürke melegítő szettben vagyok és ahhoz egy fekete magassarkú. Tökéletes párosítás.

Visszamentem Milánhoz már magassarkúban, ahogy Ő is abban volt. Nem mondom, de rohadt vicces volt a helyzet. Elkezdtünk csak simán sétálni a házban, bár Milán négyszer biztos eltaknyolt, amin csak a falnak támaszkodva röhögtem.

-Amúgy, miért is akarsz magassarkúban sétálgatni? - tettem fel a nagy kérdést, amit már ezelőtt néhány perce is felakartam tenni csak a memóriám, nulla.

-Zséda leszek vasárnap. - nézett rám egy pillanatra miközben próbált sétálni.

-Akkor végre női sminket kell csinálnom. - álmodoztam a vasárnapról. -Ahhoz, hogy Zséda legyél táncolnod is kell. - figyelmeztettem, mire két fáradt szemét rám emelte.

Elkezdtünk gyakorolni néhány tánc mozdulatot, ami a viccesebbnél is viccesebb volt. Nagyon sokat nevettünk és most is nevettünk azon, hogy majdnem bele esett a tv-be Milán, de elkezdett egyensúlyozni ami rendesen nevetségesen nézett ki. A nagy röhögésben Milán, háttal a kanapéra esett amin még jobban nevetni kezdtünk, így elvesztettem az egyensúlyom és hassal ráestem Milánra, mire mindketten elhallgattunk és egymás szemét kezdtük el kémlelni. Két kezemmel a feje mellett megtámaszkodtam és próbáltam rendezni a gyors légzésem. Még mielőtt bármi olyat tettem volna amit megbánok legurultam Milánról.

Mindketten álltunk, mint a búval baszottak. Úgy éreztem kínossá vált az egész lakásom, így azt sem tudtam mit nézzek. Rendesen kellemetlenül éreztem magam a saját lakásomban. Nagy nehezen, végül Milán megszólalt amit egy torokköszüröléssel kezdett.

-Én szerintem megyek. - mutogatott az ajtó felé mire egy aprót bólíntottam, amit lehet nem vett észre. Levette a lábairól a magassarkút majd szó nélkül kisuhant az ajtón, mit be is csukott. Gyorsan kulcsra zártam az ajtót majd kifújtam a tüdőmben lévő összes levegőt. A magassarkúmat elhajítottam a lakásban jó messzire. Idegesen túrtam a hajam és próbáltam felfogni, hogy mi történt az előbb. Olyan fura érzés volt bennem amikor ráestem, olyan ismerős érzés volt de nem tudom pontosan...