Báttyám haverja?(Befejezett)

12. rész

Yn szemszög

Másnap reggel szerintem életem egyik legrosszabb napjára készültem.
Legfognak támadni a kurvák. Biztos ártani fognak nekem, úgy mint Momo.

Mikor ezt a gondolat menetemet lezártam elkezdtem ténylegesen készülődni. Igazából nem aludtam este ezért nem voltam késésben. Szóval első utam a fürdőszobába vezetett, lefürödtem fogat mostam majd kicsi szempillaspirált felraktam. Ezek után visszamentem a a szobámba hogy felvegyem az egyenruhámat. Mikor felvettem belenéztem a tükörbe hogy hogy áll. És rájöttem hogy milyen ocsmányan nézek ki és ha ez nem lenne elég még a hajam is külön életet él. Vagy 20 percig igazgattam amíg úgy ahogy nézett ki. Ezek után lementem a konyhába meginni a reggeli életmentőmet amit mások úgy hívnak hogy kávé. Persze az ital mellé csináltam magamnak zabkását amit megettem majd visszamentem a szobámba. Még volt 1 órám indulásig. Nem tudtam mit csináljak már mindent untam ezért elindultam sétálni persze hoztam a táskámat hogyha a séta elhúzódna akkor se legyen nagy baj. Mikor kiléptem az ajtón megcsapott a hideg levegő. Mindjárt tél van ami egyenlő azzal hogy mindjárt születésnapom. Mindegy lényeg hogy elindultam a közeli park felé mert eldöntöttem hogy ott majd leülök egy padra és olvasni fogok. Mikor odaértem a parkba elővettem volna a táskámban lévő pulcsimat ami persze nem volt ott. Szóval pulcsi nélkül ültem le a padra, elővettem a könyvemet és elkezdtem olvasni. Már az ötödik oldalt olvastam amikor futó lépteket hallottam meg közeledni de nem igazán érdekelt ezért ignoráltam. Majd valaki meg ütögette a fejemet óvatosan, inkább mondanám azt hogy meg paskolta. Kicsit felnéztem a könyvemből és kettő lábat láttam meg kettő kezet. Mind a kettő kézben más volt. egyikben kávé a másikban meg egy tea. A közeli kisboltban vehette. Még jobban felnéztem és egy türkizkék színű melegítőt láttam. Oikawa.

- Jóreggelt Yn chan.
- Reggelt Oikawa.
- Melyiket szeretnéd?- kérdezi majd közben rám mosolyog.
- Már ittam kávét szóval tea.- mondtam ki mire a kezembe nyomta a papír poharat amiben a forró tea volt, szinte már égette a kezemet.
- És te hogyhogy ilyen korán itt?- kérdezte miközben leült mellém a padra.
- Nem tudtam aludni és unatkoztam.
- Miért nem tudtál aludni?- ja persze pont neked fogom elmondani hogy miattad nem tudtam.
- Nem lényeges. És te hogyhogy itt?
- Reggeli futás majdnem minden reggel kijövök futni, csak akkor nem ha reggeli edzés van.
- Értem.- mondtam majd bele ittam a teámba.
- Mit olvasol?
- Ugyan azt mint eddig.
- Sokat mondtál ezzel.
- Tudom.

Itt volt egy hosszú 10 perces kínos csönd ameddig meg ittuk az italainkat

- Yn fél nyolc van szóval késésben vagyok ezért én most haza megyek gyorsan átöltözök meg ilyenek utána vissza jövök érted és elmegyünk suliba okés?
- hát jó.- mondtam majd ezzel a lendülettel Oikawa felállt a padról és elkezdett kocogni hazafelé.

Amég Oikawa készülődött úgy voltam vele hogy suli menet megkéne beszélnünk ezt az egészet, elmondom az érzéseimet neki. Így van eldöntöttem.
Oikawa kb 15 perc alatt vissza is ért. Közel lakhat. Ideáig kocogott az egyenruhájában és egy szemüvegben ami meglehetősen jól áll neki.

- Na itt vagyok Yn chan. Indulhatunk?
- Igen persze.- elraktam a könyvemet és felálltam a padról.

Miután elindultunk egyből beszédre nyitottam volna a számat ha Oikawa nem vágott volna bele.

- Figyu Oi...-kezdtem volna bele
- Yn chan ezt a tegnapit megkéne beszélnünk. Bocsi hogy belevágok a szavadba utána nyugodtan elmondhatod. Szóval ne vedd komolyan nem akartalak megcsókolni csak lefizettek amiért még a pénzemet se kaptam meg szóval meg is bántam. Őszintén semmit sem érzek irántad, nem érzek többet mint barátság. Szóval az a csók csak egy kicsi hiba, gondolom úgysem ez az első csókod mert szép lány vagy úgyhogy remélem nem zavar.- mikor ezt kimondta teljesen összetörtem magyarul lefizették és ő belement ezért meg csókólt remek, én meg még érzéseket tápláltam iránta. Konkrétan lefagytam. Megálltam az út közepén még Oikawa ment tovább majd észrevette hogy lemaradtam szóval odajött hozzám.
- Jól vagy Yn chan? Tényleg mit is akartál mondani?- kérdezte. Hirtelen semmi se jutott eszembe hogy mivel tereljem a témát majdddd.
- Nem mondtad még el hogy hogy kerültél hozzánk.- majd elkezdtem mosolyogni.
- jajj tényleg szóval felhívtál hogy menjek át kicsit megvígaztaltalak apud miatt és ezek után te kidőltél. Ekkor mentem át Hajiméhez hogy megkérdezzem vele mizujs meg ilyenek de pakolt és mondta hogy elmegy. Mondtam hogy nem hagyhat így itt téged de nem érdekelte. Szóval gondoltam a lelki állapotod miatt itt maradok veled, aztán én is elaludtam, utána meg már tudod te is.- mondta majd mentünk némán tovább

Oikawát könnyen le lehet írni:
Kedves de mégis toxicus.
Undorítóan bánik emberekkel mégis a megjelenése csábítja az embereket.
Szimplán jól néz ki csak nem ért az érzésekhez.
Ezt még végig gondolni is rossz volt...
Esélytelen az a gondolat hogy én és Ő együtt...

Sziasztok babócák!!
Ezt így akkor írtam meg amikor
Kiraktam az elozo reszt szóval este
Ezert remelem nem tul osszekapott nektek. Helyesirasi hibakert elore is bocsiiiiii.
Naa szeretlek titeket
Pusziii❤️❤️💋
Ja és most is kaptok ilyet nyugi
(⁠╥⁠﹏⁠╥⁠)