Báttyám haverja?(Befejezett)

5.rész

Mivel ugye nem volt az edző ezért nem igazán tudtam mit kell csinálni. Aztán átgondoltam hogy amikor röpiztem akkor az én menedzserem mit csinált na hát ja nem nagyon figyeltem de arra emlékszem hogy mosta a mezeket feltöltötte a kulacsokat és jegyzetel valamit. Na ebből annyi megvolt hogy feltöltöttem a kulacsokat mivel a srácok kiakarták használni hogy nincs itt valaki aki irányítja őket szóval egész végig játszottak. Mikor vége lett az edzésnek kezdtem össze szedni a mezeket hogy kitudjam mosni amikor valaki megbökdöste a vállamat.

-Yn ne mond el senkinek azt amit hallottál meg azt amiről beszéltünk légyszives.
-Okés- mondtam ki majd tartottam oda a kis ujjam amire kérdőn rám nézett.
-nekem ez fontos!- mondtam ki majd oikawa oda tette a kisujját és letettük a kisujj esküt.
-segítek!-nyúlt oda majd elvette tőlem a felét a mezeknek.
-köszönöm.
- yn egyébként tudom hogy nem vagyok a kedvenc embered szó szerint utálsz,de még sose mondtad el hogy miért. Elmondanád kérlek?

Na igen és itt jöttem rá hogy nem tudom miért utálom őt semmi rosszat nem tett ellenem atkéne ezt az egészet gondolnom... Most mit mondjak neki??

- Nem bírom hogy amikor a meccseteken vagyok akkor nyávognak a lányok a fülembe.- találtam ki valamit amiről szintén nem tehet.

-De erről nem tehetek. Valami más nincsen?-kérdezte
- Őszintén elmondom hogy fogalmam sincs hogy miért utállak csak még régebben megmaradt bennem az az érzés hogy nem kedvellek.
- ohh értem.- görbült le a szája

Kicsit megsajnáltam ezért elkövettem életem legnagyobb hibáját.

- Barátok? - kérdeztem meg félve a választól
- igennn!!!- egyből vidám lett, konkrétan fülig ért a mosolya.

Miután elmentünk a mosó konyhába azután beraktuk a mosást ami miatt nekem még bőven itt kellett várnom egy másfél órát.

- Úristen ez ilyen sokáig tart??-nézett rá a mosógépre utána meg rám.
- igen, még sosem mostál??- kérdeztem
- nemm....-nézett rám még mindig csodálkozva.

**********

Igazából ezután még két óráig ott voltunk ketten beszélgettünk és vártuk hogy lejárjon a mosógép, mikor végre csipogott hogy kész van utána kiteregettünk vagyis oikawa csak próbált majd bezártam a termet és elindultunk haza. Már besötétedett, a hold gyönyörű volt mint általában de most mégszebb, mivel ma volt a vérhold, amiről persze oikawa nem tudott.

- ÚRISTENNNNN YNNN JÖNNEK AT UFÓK EZ EGY HADI JEL!!!!!!-mutotott fel a holdra.
-hülyeee csak vérhold van nyugi.-kezdtem el nevetni mire kicsit szomorú lett.
-mi a baj?- kérdeztem mikor már abba hagytam a röhögést.