We're just friends?

3. rész

Reggel vagyis "reggel" a saját szobámban ébredtem fel. Megnéztem az időt és már délután egy óra volt. Egy fekete csipkés trikó volt rajtam meg egy fekete rövid nadrág. Lehet anya öltöztetett át. Átfordultam az oldalamra és egy nagyot sikítottam, amire a mellettem fekvő is felkelt, de még anyám is berontott a szobámba.

-Mi a baj Em?-Kérdezte anyám kifulladva a futástól.
-Baszdki! Nem tudtam, hogy V fekszik mellettem. Azt hittem valaki más.
-Baszdmeg Em. Megijedtem.-Mondta fáradt, rekedtes hangon Veronica.
-Én is megijedtem, de még mennyire.-Mondta anyám is aki már ki is ment a szobámból.

Vissza dőltem az ágyra V mellé, majd testtel felé fordultam.

-Milyen volt az este? Nem emlékszem semmire.-Nevettem fel.
-Amúgy egész jó. A vége felére én sem emlékszem, de amúgy kurva jó volt a buli. Ja és képzeld! Volt ott egy lány, aki megadta a számát.
-Az a szőke hajú?
-Honnan tudtad?
-Rá pont emlékszem.-Nevettem.-Tényleg csókolóztatok, vagy csak képzelődtem?
-Tényleg.-Vigyorgott.
-Eee remélem lesz valami! Jössz reggelizni?-Kérdezem tőle.
-Aha menjünk.

Mikor kimásztunk V-vel az ágyból a telefonom csörögni kezdett.

-Várj egy kicsit.-Mondtam V-nek.-Bill az.-Mondom sokkos arccal.
-Na vedd csak fel!-Kuncogott.

*
-Szia Em.-Köszönt először Bill.
-Szia Bill mizus?
-Nem sok. Egy fél órája kelhettem és most ettem. Na, de mesélj te! Milyen volt a buli?
-Jaj.-Nevettem el magam.-Alig emlékszek valamire.
-Na és találtál valakit a buliba magadnak? Nem raboltak el igaz?
-Haha nem raboltak el. És nem találtam senkit! Nem fiúzni vagy csajozni mentem.-Nevettem.-De Veronicának egy csaj megadta a számát és smároltak is.

-Ezt miért mondtad el Em?-Suttogta V.

-Ja értem, hát sok szerencsét neki.-Nevetett Bill is.-Ja és add át neki, hogy tőlem nem tudja meg senki!
-Jólvan, hallotta.-Kuncogtam.
-Most mit csinálsz? Jól vagy?
-De aggódsz! Most keltem, és megyek le reggelizni. Amúgy egész jól vagyok, csak a fejem fáj egy kicsit.
-Annak örülök, hogy jól vagy. Vegyél be gyógyszert a fejedre és amúgy jó, hogy aggódom érted. Fontos vagy nekem.
-Te is fontos vagy nekem.. Na és te, hogy vagy?
-Én szuperül vagyok Em, de nem is zavarok. Menjetek csak enni és jó étvágyat. Majd még beszélünk.
-Okés. Sziaa.
-Szia.

*

V-vel lementünk reggelizni, majd elköszöntünk egymástól. Azt mondta V, hogy még eljön hozzánk búcsúzkodni.
Amúgy kocsival megyünk Lipcsébe és egy jó 11 óra lesz az út. Anyám azt mondta, hogy ő semmi pénzért nem áll meg aludni a kocsiban, ő fent marad és végig vezeti azt a 11 órás utat. Szerintem a 11 órából lesz 13. De úgy maximum 13, mert ha a forgalom beáll, ha a határnál leragadunk és ha kaja kell vagy, ha mosdóba kell menni. Na meg ha benzint kell tenni a kocsiba.

*

Már a bőröndömet meg a sporttáskámat cipeltem le a lépcsőn. Anyám már rég levitte a nappaliba, de én csak most. A fejfájásom már el múlt. A hajam nyitva hagytam és fürdés után csak megszárítottam. A ruhám egy sötét zöld rövid nadrág volt és egy szürke trikó amiből kicsit kilátszott a hasam. Sminknek egy szempillaspirált tettem, meg alul ki húztam a szemem feketével és ennyi.

Csengő szót hallottam és tudtam, hogy ez Veronica lesz, mert mondta, hogy ő és az anyja még átugranak indulas előtt.

-Nyitom.-Mondtam anyámnak.
-Em!-Könnyezett be V.
-V!-Öleltük át egymást.
-Gyertek csak be!-Mentem arrébb.
-Em!-Jött oda anyám.
-Hm?-Kérdeztem és Veronicával a nappaliba mentünk.
-Mindent össze szedtél? Mert már a házat kifizették nekünk és miután elmentünk akkor fognak beköltözni úgyhogy semmit ne hagyj itt.
-Jaa minden megvan.-Mondtam unottan.
Anyám és V anyja kimentek beszélgetni a kocsihoz Veronicával meg bent maradtunk.
-Na amúgy mizu a csajjal?-Fordultam V felé.
-A neve Jordan és amúgy beszéltünk telefonon. Holnap találkozunk.-Mosolygott.
-Remélem, hogy lesz ebből valami.-Mosolyogtam én is.
-Na és Billel mizu?
-Hát még akkor beszéltem vele, mikor itt voltál. Azóta még nem, de lehet, majd felhívom.
-Ja értem.
-Em! Gyere. Itt vannak az új lakók.-Mondja anyám.
-Jaj Em annyira hiányozni fogsz.-Álltunk fel V-vel, majd átöleltük egymást.
-Te is nekem, de nagyon!
-Már most hiányzol.-Könnyeket éreztem a vállamon.
-V!-Toltam el egy Kicsit magamtól.-Ne sírj! Tartani fogjuk ugyanúgy a kapcsolatot és, majd találkozunk is. Ne feledd sosem örökké tart a viszlát!
-Oké..-Törölte le a könnyeit.