Contracted Love [Taehyung ff.] ✓

1

Na-Rae már az utolsó simításokat végezte a sminkén. Fekete tusvonalat húzott a szeméhez és élénkvörös rúzst tett fel, ami igazán illett hosszú aranycsillámos vörös ruhájához. Még egy vékony aranynyakláncot is feltett, ami kissé takarta a ruhája kivágását. A fülében és a csuklóján is aranyékszerek voltak, hosszú fekete haja hullámos tincsekben hullott a hátára. Belemosolygott a tükörbe, majd nagyot sóhajtott. Alig két hónapja tért vissza Dél-Koreába. A szülei határtalan boldogsággal fogadták, amint megérkezett az Egyesült Államokból. De Na-Rae csak egy valamire tudott gondolni. Az ígéretére, miszerint elfogadja apja utasításait. Az egyességük akkor köttetett, amikor még 18 éves volt, és szinte könyörgött, hogy az USA-ban tanulhasson. Az apjának egyetlen feltétele volt, miután befejezte az iskolát és le érettségizett  haza kell jönnie, és követnie a szülei parancsait. 

- Han Kisasszony! - kopogtak a szobája ajtaján. 

- Jöjjön! - kiáltott vissza Na-Rae miközben kilépett a fürdőszobából. A házvezetőnő belépett a szobába kezében egy fehér csomagolású dobozt tartott. A lány leült a foteljába, és kihúzta magát. 

- Az elnök kérte, hogy adjam ezt oda önnek. - mutatott fel egy dobozt. És hogy adjam át az üzenetét. - Na-Rae biccentett hogy folytassa. - Az elnök azt üzeni, hogy siessen le, hogy minél hamarabb indulhassanak, az újévi összejövetelre. - azzal letette a dobozt a lány lábához, és kinyitotta. Aranyszínű magassarkúk voltak benne, amiket a nő azonnal fel is segített Na-Rae lábaira. A lány megigazította a ruháját ahogy felállt. 

- Hogy festek? - kérdezte. 

- Csodálatosan Han Kisasszony. - mosolyodott el fejet hajtva a nő. 

- Mrs. Park.  - szólalt meg Na-Rae miközben elindult kifelé. A nő a nyomában sietett. - Hogy van Jimin és Seo-Yeon? Egy ideje nem találkoztam velük. 

- Igazán remekül. Jimin már hazaért Spanyolországból ugyanis befejezték a forgatást, Seo-Yeon pedig hamarosan hazakötözik az egyetemi kollégiumból. 

- Értem. Ha hazaérnek, mondja meg nekik hogy már várom mikor találkozhatunk. Keressenek meg. 

- Igen Han Kisasszony. 

Na-Rae lelépett az utolsó lépcsőfokról, és belépett az előszobába. Az apja fekete öltönyben, fekete haja - melybe oldalt már ősz szálak vegyültek - tökéletesen hátra fésülve, az anyja pedig fehér testhez simuló földig érő ruhában. Fekete haja fonatban lógott a vállára, ezüst ékszerei pedig megzörrentek minden kézmozdulatára. Mrs. Han megnyugtatóan a lányára mosolygott. 

- Gyönyörű vagy édesem! - mondta az apja. - Indulhatunk? - intett az ajtó felé. Na-Rae a telefonját betette a fekete retiküljébe majd bólintott. Hosszú este. És még el sem indultunk. Azt hiszem jobban fogom ezt utálni mint hittem. De muszáj összeszednem magam. Nem mutatkozhatok gyengén. Gyerünk Na-Rae mosoly, és jó modor! Nem olyan nehéz! Gondolta. 

☆☆

Taehyung gyors mozdulatokkal kötötte meg a nyakkendőjét. Futó pillantást vetett a tükörbe, szürke öltöny, makulátlan frizura, és a szokásos kimért arckifejezés. Felcsatolt egy ezüstórát a kezére, majd kilépett a szobájából. Nem volt a nagy felhajtás híve, így nem szándékozott részt venni ezen az ünnepégen. Viszont kissé kíváncsi is volt. Az apja azt mondta ma végre találkozhat a lánnyal, akit el kell vennie. Ugyan gyerekkorukban már sokszor találkoztak, de már vagy tíz éve nem találkoztak. És most mind a ketten felnőttek, és beteljesíthetik a szüleik vágyát. Össze kell házasodniuk. Végig sétált a folyosón, és gyorsléptekkel ment le a lépcsőn. A szülei a kanapén ültek, és az apja éppen egy telefonhívást intézett. Taehyung megköszörülte a torkát, és belépett a terembe. Az anyja azonnal felállt, és odament hozzá. Megigazította a nyakkendőjét, és rámosolygott. Az apja percekkel később tette csak le a telefont, majd ő is felállt. A szolgálók felsegítették rájuk a kabátjukat. A Kim család pedig kilépett a hóesésbe. Taehyung felnézett az égre. Régen volt már, hogy újévkor havazott. A sofőr kinyitotta nekik az ajtót, ők pedig beszálltak a fekete autóba. 

- Tae, nagyon jól áll az öltöny. - mondta az anyja ahogy megszorította a fia kezét. 

- Tökéletes. Elvégre az én fiam. Ma pedig végre újra találkozhatsz Na-Rae-val. Hát nem vagy izgatott? 

- De apám. - válaszolta. - Már nagyon kíváncsi vagyok kivé lett az a lány, aki már a születésünk előtt a menyasszonyom lett. - hátradőlt az ülésen. A szülei nem érezték ugyan a megvetését a szavak mögött, de Taehyung-nak megvolt a maga véleménye erről a házasságról. 

- Fiam. Bánj jól Na-Rea-val. Az esküvőtök májusban lesz esedékes. Azután beköltözhettek a családi villába. Hogy ketten lehessetek. - Taehyung bólintott. -  Ami pedig a céget illeti. - felnézett az apjára. - Már vezérigazgató vagy, a minden a tervek szerint megy hamarosan előléphetsz alelnöki pozícióba. Ez nem kis feladat. 

- Tudom. 

- Légy felelősségteljes, mind a cég irányába, mind a menyasszonyod irányába. Megértetted? 

- Igen apám. 

- Helyes. 

Még percekig csendben utaztak. Tae kinézett az ablakon. Odakint már beesteledett, és Szöul épületei megannyi fényes pontként világítottak. Hamarosan ismét látom a lányt, akit nekem rendeltek. Vajon emlékszik rám? Hamarosan megálltak egy hatalmas épület előtt. 

- Megérkeztünk. - jelentette a sofőr, és kinyitotta nekik az ajtót. 

Taehyung felnézett a felé magasodó hotelre. Az újévi ünnepséget itt tartják majd. És valahol a sok érkező vendég között. Ott van Na-Rae. A lány, akivel el lett rendezve a jövője. Már szinte mindent tudott róla, mégis úgy érezte mintha egy idegent kellene elvennie. Az anyja belé karolt, majd a férjébe is, aztán bevonultak. A tökéletes család. A fotósok szó szerint lerohanták őket, amikor megérkeztek, azonban a testőrség gyorsan elhajtotta őket. Beléptek az óriási terembe, ahol az újévi összejövetelt rendezték. A hatalmas kör alakú terem fehér és arany színekben pompázott. A színpadon egy felállított mikrofon is volt, mögötte pedig nagy arany színű számokkal a 2024. Kezdődik... Sóhajtott fel Taehyung, majd követte a szüleit, az egyik kör alakú asztalhoz, ahol egy férfi és egy nő várakozott. Tae azonnal felismerte őket. Mr. és Mrs. Han. Körbepillantott, de sehol sem látta Na-Rae-t. Bár már abban sem volt biztos, hogy felismerné ha látná. 

---------

Sziasztok! Remélem tetszett ez a kis bevezető rész a történetből, hamarosan érkezem a folytatással! 

Nagyjából heti 2 részre számítsatok, lehet olykor lesz több is. A kommenteket szívesem fogadom, és mivel kezdő vagyok az építő jellegű kritikát is írhattok. 

Puszi és szép estét mindenkinek! ❤️❤️