💜 Magic Shop (18+)

7. Not today

Hyungie

Látom, hogy sugdolóznak valamiről. Jimin évek óta a legjobb haverom, mégis enyhén ideges leszek attól a kedves intimitástól, amit sugároznak így, együtt. Jimin biztos nem tenné ezt meg velem! És akkor jut eszembe, hogy valószínűleg fogalma sincs, ki az a JK, legfeljebb egy erős tippje lehet arra nézve, hogy ő az a bizonyos látogató a virágboltból. 

Morgok egyet magamban, ami felkelti Wooshik figyelmét is.
– Mi az? Miért vagy olyan ideges? Amúgy erről jut eszembe, oda adhatnád már végre a rád eső részt a Jeju-i utazásból, mert én már kifizettem a kemping üzemeltetőinek az egész összeget, és még Seojoon is baszott fizetni.

– Oké-oké, ha átutalják az előleget a reklámfilmre, már meg is kapod. Wooshik hyung, maradtam én már neked adósód?
– Nem, Hyungie-ja, az még nem maradtál – enyhül meg, de azért örülök, hogy megtörte a gondolataimat, melyek túlságosan is JK körül kezdtek forogni. És ekkor felötlik bennem egy gondolat. Még nem tudom, hogy hogy fogom nyélbe ütni, de már elő is készítem a terepet Wooshiknál.

– Hyung – mondom neki –, tudom, úgy volt, hogy veled osztozom a lakókocsin, de mégis inkább egyedül lennék, ha megoldható. Viheted Seojoont – vigyorgok.
Wooshik meglepődve néz rám.
– Te, aki mindig annyit picsogsz, ha bárhol egyedül kell lenned, te akarsz magadban aludni a tengerparton?
– Aham – mondom, közben pedig JK-t figyelem, és elkezdem kitervelni a taktikát. Magasztos gondolataimat Jimin örömködése töri meg.

– Ez az, ez az! Srácok, van kedvetek egy kis bulihoz? Szereztem még pár jó arcot, menjünk el inni, és együnk sült császárhúst!
– Jimin enni akar, ne hagyjuk ki! – lököm el a faltól magam, és nyomok egy álpuszit a kék hajára. – És valójában mi ennek a kitörő örömnek az oka, Chimchi?
Jimin elpirul egy kicsit, és szemlesütve kezdi magyarázni:
– Elhívtam a srácokat a stúdióból, a koreográfusunkat, hatalmas a pali, meg kell ismernetek – majd nyel egy óvatosat, de az én figyelmemet nem kerüli el az apró megtorpanása –, és a zenei producert, ő meg egy géniusz, esküszöm!

– Oké, Jimin, úgy se mozdultam már ki egy jó ideje – nyújtózik Socks. Mindannyian rá meredünk, hogy hogy egy celeb nem mozdulhat ki akkor, amikor akar? Nyilván nem sok anyagi akadállyal küszködik. – A menedzserem kissé leszabályzott – von vállat.
– Rendben, gyerekek, akkor party time! – adja ki az utasítást Wooshik, végül is ő itt a legidősebb, mindenki hyungja, úgyhogy az ukáz az ukáz, mindenkinek indulás van a kajáldába, ahol Jimin-a sült császárt tömhet a káka belébe.

Nem sokkal később letelepszünk egy menő BBQ étterembe. Socks az asztal végéhez ül, jobbjára ülök én, és gyorsan magam mellé rántom JK-t, velünk szemben meg Jimin és Wooshik. Alighogy leülünk, megcsörren Wooshik telefonja.
– Mit igyunk srácok? – kérdem, és mire összeszednénk a rendeléseket, Wooshik bánatos fejjel tér vissza.
– Ma te fizetsz Socks, el kell mennem sajnos – ránt egyet a vállán.

– Aigo, Wooshik hyung, tudom, hogy direkt csinálod, de jobb lett volna, ha eszel valamit mielőtt lelépsz* – tetteti a sopánkodását Socks. – Jól van, nem bánom, fizetem a kajátokat kölykök, de utána a piálást mindenki magának, mert amennyit vedeltek, arra még az én pénztárcám is kevés – oltogat minket, úgy ahogy szokta.  (*itt Socks arra utal, hogy általában a baráti körben a legidősebb fizet)

De ez csak felszín, ismerem én jól, nagyon is jó lelke van, és igazából cseppet sem bánja, hogy ő ma a vendéglátónk. JK sört meg viszkit, mi többiek bort rendelünk. Amint kiérnek a piák, JK úgy tolja le a rövidet, mintha tablettát venne be fejfájásra, még olyan arcot is vág, mint akinek mindjárt szétszakad az agya.