Sarah Vettel:
A hét nagyon hamar eltelt. Rengeteg dolgozat, de szerencsére mindegyik 5-ös lett szóval minden szupi. Mivel eddig senki nem jött oda úgy a folyósón, hogy: "Úristen, tényleg Sebastian Vettel lánya vagy?", ezért megbízok Max-ban. Nem cseszett át, és senkinek nem szólt róla. Azt hiszem egész jóban lettünk.
Apával.. hát.. az az igazság, hogy a héten egyszer sem hívtam fel. Nem tudok vele így beszélni.. hogy már Max megtudta az igazságot. Minden este felhívott és minden este kinyomtam, üzenetet is írt.. és én nem válaszoltam, egyszerűen csak leláttamoztam. Nem bírok egyszerűen visszaírni, és nem szeretném, hogy anyára varrja az ügyet! Ha ráír anyára vagy felhívja és beszél vele, és ezt megtudja... Igyekszem majd tagadni! Nem kell tudnia senkinek sem az igazságot! Még egy kicsit várhat..
Max Verstappen:
Sarah-val nagyon jó lett a kapcsolatom, minden nap beszélünk, vagy FaceTimeozunk. A titkát őrzöm, megbízik bennem és ezt nem játszhatom el nála, a fiúk azt hiszik, hogy még nem beszéltem vele.. De nem akarok erről nekik beszélni.. lényeg a lényeg jóban vagyok Seb lányával! Juhú!
1 hét múlva..
Itt vagyunk Monzában, a csapat gőzerővel készül. A szabadedzéseken, egész jónak éreztem az autót, azt hiszem sikerült jól beállítanunk! Sebnek is igazán jól ment az autója. A mai időmérőt pedig különösen várom, már igazán jó lenne Poleból indulni. Hát vágjunk bele!
Éppen beértem az öltözőmbe, amikor is valaki kopogott!
- Szabad! - kiáltottam, mire az eddig rejtélyes személy belépett az ajtón. - Aa szia Seb! - álltam fel és pacsiztam le vele.
- Szia öcsi. - köszönt nagyon eredeti stílusban. - Minden oké, izgulsz? - ültem vissza és elkezdtem felvenni a cipőm.
- Ja, aha minden szuper. Kicsit izgulok igen, de ez általában mindig így van! - nevettem.
- Suli is ment? Kérdezgettek a futamról? - kérdezte, bár szerintem inkább Sarahról akart volna érdeklődni, ami így sajnos nem jött össze.
- Öhmm hát ja, ment.. - mondtam kicsit zavartan. - Aha az igazi fanok egész héten ezzel faggattak! - nevettem fel.
- Valamit elakarok neked mondani, de senkinek nem mondhatod! Érted? - vette elég komolyra a témát, én pedig egy bólintással jeleztem, hogy vettem. - Van egy lányom.. - mondta, és mire kimondta ösztönösen meglepődtem, pedig már 1 hete tudtam róla.
- Komolyan? Ezt eddig nem is mondtad! - színleltem, hogy nem tudok semmiről.
- Igen, és azért nem mondtam mert nem sokan tudják, de neked már régóta elszerettem volna mondani. - fogta meg a vállamat. - De erről senkinek sem szólhatsz! Nem mellesleg, egy suliba jársz vele!
- Hogy néz ki, hogy valamennyire betudjam azonosítani? És hogy hívják? - kérdeztem érdeklődően pedig pontosan tudtam, hogy néz ki, és azt is milyen csodaszép neve van.
- Hmm.. nálad kb. két fejjel alacsonyabb szőkés barna haja van, olyan félhosszú és kék szeme.. teljesen hasonlít rám! Sarah, Sarahnak hívják. - mosolygott rám. - Nagyon kedves, de csendes is. - mesélt. - És ha már itt tartunk, Max szeretnélek megkérni valamire!
- Mondd csak Seb! - mondtam egyetértően, bármiben segítségre szorul, én segítek.
- Majdnem egy hete nem beszéltem Sarahval, hívom és nem veszi fel a telefont, írtam is és csak leláttamozott, ha esetleg vissza mész a suliba.. akkor úgymond "kémkednél" utána? Ezt nem szó szerint értem, csak aggódom érte, ismerem, és tudom hogyha baj van sosem mondja el! És nem kérnélek erre, de most csak te leszel a közelében és jó lenne tudni felőle. Mert Hannanak, az anyjának sem mondd el semmit! - nézett könyörgően a szemembe, és láttam rajta, tényleg aggódik a lányáért.
- Efelől ne legyen kétséged! Segítek! - mosolyogtam, ő pedig egy baráti öleléssel köszönte meg mindezt.
- Köszönöm! - mosolygott még mindig hálásan, és láttam mekkora kő esik le a szívéről. - Most pedig ifjú bajnok! - húzta ki magát. - Menj és szerezz egy polet! - paskolta meg a fejemet nevetve, mire én is felnevettem.. Majd kiment.
Kezdőnek érzem magam még eléggé, de apa szerint van tehetségem a versenyzéshez, így sosem adom fel és küzdök! Az időmérő közben a Q2-ben Kimi rettentően összetörte az autóját, ez Boxutcai rajt lesz valószínűleg! Viszont következett a Q3 igazi bajnokokkal, én pedig esélytelennek éreztem magam a Polera.
Egyre jobb köröket mentem, már belekezdtem a körömbe mikor is az idő lejárt, de ilyenkor még befejezhetjük a mért kört, éppen a célegyenesre kanyarodtam be, mikor a fülembe szóló rádióban üvölteni kezdtek Christianék.
- Poolee! Pooooleeee Max! - üvöltözött mindenki, én pedig alig tudtam felfogni a történteket.
- Pole? Ne szórakozzatok! Ezt nem hiszem el! - nevettem hitetlenkedve a rádióba.
- Az hát! Pole pozíció! - üvöltöztek én pedig lassan behajtottam a Boxba.
Kiszálltam és a csapathoz rohantam, hatalmas mosollyal várt mindenki! Nagyon örültek nekem. És én is magamnak, életem első Poleja, el sem hiszem. Seb a 3. rajtkockából indul, Rosberg megelőzte de így is hatalmas reményekkel vártuk a holnapot.
A futam napja:
Max Verstappen:
Hogy őszinte legyek semmit sem aludtam, részben a futam, részben pedig Sarah miatt. Rengeteget gondolok erre a lányra, és sohasem tudom elfelejteni, Seb megbizatása számomra ez vált most a legfontosabbá, hogy kiderítsem van-e valami. Előttem eddig nem volt furcsa Sarah, mindig mosolygott és nevetett, ahh igen a mosolya. Max térj vissza!
- És Max Verstappent inti le elsőnek a kockás zászló! - mondták a kommentátorba. El sem hiszem, nyertem! Én.. végre én nyertem. Amint a boxutcába értem, a csapatom fogadott, kiszálltam és mindenki engem tapsolt, hatalmas öröm volt. Odarohantam a többiekhez és hatalmas öleléssel fogadtak. Mindenki gratulált!
A nap végére hulla fáradt voltam. Már Szingapúrban vagyunk! És gőzerővel készülünk!
