-El fogok késni. El fogok késni. El fogok késni. Gáz ha elkések az első nap.
-A nevem Liam. Most kezdeném a középiskolát, ha nem késnék el már az első nap. A D osztályba járok ami tudtommal a 2. emeleten van.
Amint megfogtam a kilincset, hogy kinyissam az ajtót, valki kirontott és nekem jött.
-B_bocsánat -Dadogta az illető.
Felnéztem de már csak azt láttam, hogy összeszedte a papírokat amiket elejtett és már szaladt is le a lépcsőn.
Mikor fel akartam állni, észre vettem, hogy egy papírra estem. Tudtam, hogy a lányé aki az előbb jött nekem.
-Hé! Hova szaladt az a lány az előbb? -Kérdeztem be az osztályba.
-Az első emeleti tanáriba. -Válaszolt egy vörös hajú lány.
-Értem. -Azzal szaladtam is le.
Amikor oda értem a lány egy tanárnak adta oda a papírokat. Odaszaladtam és odaadtam a papírt
-Tessék -A lány rámnézett. Kék szeme és barna haja volt. -Ezt elejtetted.-Mondtam neki.
-Nagyon szépen köszönöm. -Már csak a hangjától el tudtam volna olvadni. Bekopogott megint a tanáriba. -Ezt elfelejtettem odaadni. Sajnálom. -Mondta és a tanár kezébe nyomta a lapot amit utána vittem.
-Mi a neved? -Kérdeztem.
-Seila. -Gyönyörű neve van. -Honnan tudtad hova mentem?
-Egy vörös hajú, zöld szemű lány mondta el. Őt, hogy hívják?
-Nara. - mondta kicsit feszülten.
-Nem nagyon vagy elragadtatva Nara-tól.
Miért?-Ő a nővérem. 5 perc van köztünk mégis....
-Mégis teljesen mások vagytok. -Fejeztem be a mondatát, erre ő felnevetett.
-Pontosan. -Helyeselt.
Vissza értünk a terembe és már a tanár nő bent volt.
-Elnézést a késésért tanár nő levittem a papírokat Liam-mel. -Meglepett, hogy mennyire tisztelettudó és persze azon is, hogy tudja a nevem pedig egy szóval sem mondtam neki.
-El van nézve. Üljenek le. -Tárta a karját a padok felé. Elindultunk és leültem a 3. sorba Seila mellé.
-Honnan tudod a nevem?
-Benne volt az aktádba amit levittem a tanáriba. -Mosolygott rám.
-Értem. -ez után a tanárra figyeltem. Miután kicsengettek elmentünk ebédelni. Az udvaron megláttam amint Nara és Seila elmennek az iskola mögé. Vagyis Nara indult arra és ez nem tetszett Seila-nak ezért utána ment. Én meg utánuk. Persze úgy, hogy ne vegyenek észre.
-Nara! Ezt jelenenem kéne atyánknak. -hallottam Seila hangját és mérgesnek tűnt. Kicsit közelebb hajoltam és láttam hogy pár srác van Nara körül cigi meg wisky volt náluk.
-Ugyan hugi nyugodj le. Amúgy meg anyu engedte meg.
-Anyu mindent megenged amit nem szabad. -Forgatta meg a szemeit Seila.
-Nem szabad? -Nevetett fel Nara.
-Nem tudom hogy odalent mit tanítottak nektek, de atyám azt mondta hogy nem megengedett. -Nem értem. Odalent? Hol lent?
-A pokolba máshogy mennek a dolgok hugi. -POKOL? -Ha jelentessz atyánknak elmondom anyunak, hogy megint nem hagysz az angyali dolgaiddal, akkor meg megint veszekedés lesz a vége. -ANGYAL? Már nem töprenghettem túl sokat mivel Seila viharzott felém. El kellett rohannom mielőtt meglát.
-Seila. -Odamentem hozzá, hogy ne legyen túl feltűnő. -Mi a baj? -Kérdeztem meg, mintha nem is tudnám.
-Nara egy kicsit felhúzott. Iszik meg cigizik holott nekem azt tanították hogy azt nem szabad.
-És neki nem?
-Külön iskolába jártunk. Amit nekem tanítottak annak a tökéletes ellentétét neki. Kivéve az alap tantárgyakat. Nem akarsz nekem segíteni? -Terelte a témát. -George tanár úr megkért, hogy tegyem rendbe azokat a lapokat amiket reggel összekevertem. Nara is marad de ő csak mert muszáj megvárnia és nem hiszem, hogy segítene.
-Persze szívesen. -Legalább többet megtudok, mert most már semmit nem értek.
*délután*
Már 5 óra de végeztünk a szortírozással
-Hoznál egy tűzőgépet? Fent van egy a termünkbe a tanári asztalon.
-Persze. Elindultam a lépcsőn és amint felértem a 2. emeletre elkapott egy rossz érzés. Benéztem a terembe és a tanári asztalon ott ült Nara törökülésben a feketére festett körmei kopogtak a telefonja képernyőjén. Most komolyan ott kell ülnie ahova én megyek.
-Akkora a félelmed, hogy már a lépcső tetején éreztem. -A lábam földbegyökerezett éreztem, hogy minden porcikám remeg. -Gyere be! -Parancsolt rám. Lassan beléptem a terembe. -Miért félsz tőlem? -Nem válaszoltam. Amikor kinyitottam a számat egy hang se jött ki rajta. -Álj elém és válaszolj! -Ekkor lassan odaáltam az asztal elé.
-A_a tűzőgépért jöttem. -Mondtam halkan.
-Nem ezt kérdeztem! -Ragadta meg a torkomat. -Miért félsz tőlem?! -Miután nem válaszoltam, mert nem tudtam levegőt venni se, nevetni kezdett. -Megmutatom miért félsz. -Ekkor meglendített és az ablak felé hajított. Kiáltottam. Az üvegszilánkok megvágtak amikor kitörtem, de nem ez volt a legnagyobb baj, mert lebénult a testem így nem tudtam megkapaszkodni.
Most meg fogok... halni?Remélem nem olyan rossz. Várom a visszajelzéseket.
YOU ARE READING
Ketten Egy Testben
FanfictionEz a legelső könyvem. Próbálok figyelni a helyesírásra. Várom a részeknél a kommenteket. <3