Ebből még baj is lehet...De nem fog annyira fájni, mint most a szívem...
Odatartottam a kezem egyik pontjára. Fájt nagyon, de nem érdekelt. Fájjon csak nyugodtan.
/1 perc múlva/
Hallottam, hogy csukódik az ajtó szóval gyorsan elraktam a gyújtót és lehúztam a pólóm ujját, hogy ne lehessen látni a foltot. Jött fel a lépcsőn, majd a szobája ajtaját is bezárta. Előkaptam a naplómat és már írtam is a dátumot.
2018. 10. 21.
Sok idő után újra jelentkezem... Végre úgy éreztem, hogy lesz valaki, akivel alakulhat valami köztünk. De nyilván mást szeret...Sosem éreztem ennyire erősen valaki iránt ezt az érzelmet...De...Suga iránt, valamiért elkezdtem érezni max fokozaton. Én hülye beleszerettem és most rosszul vagyok miatta. Még égettem is magamat. Valószínüleg tovább érezni fogom iránta ezt az érzést, de nem fogok vele beszélgetni. Mostmár tényleg. Levegő akart lenni? Hát legyen levegő...
Mikor befejeztem az utolsó mondatot egy könycsepp folyt rá a papírra. Ránéztem a kezemre és csak még jobban sírni kezdtem...Ha most itt lenne Haneul akkor, 1 Suga már nem élne 2 meg tudna nyugtatni. Megpróbáltam őt hívni de nem vette fel. Nem értettem hisz ha koreában este 23: 50 van akkor Párizsban 14:50 van...Akkor miért nem veszi fel??? Sírva próbáltam őt hívogatni, de nem vette fel...
Túl nagy a távolság vagy mi?
Végül sírva aludtam el.
/másnap reggel/
A párnámra száradt könnyeken keltem reggel.
-hány óra van... -mondtam halkan. -12:27 van?!
Nem értettem a fiúk miért nem ébresztettek fel. Fogtam a gyújtót és kimentem a fürdőbe. Gyorsan lefürödtem, majd fogtam a gyújtót és most egy másik helyre tartottam a lángot. Kb 30 mp múlva abbahagytam. Gyorsan felkentem egy nyugtató krémet az arcomra, aztán elmentem átöltözni.
A ruhám:
Rất tiếc! Hình ảnh này không tuân theo hướng dẫn nội dung. Để tiếp tục đăng tải, vui lòng xóa hoặc tải lên một hình ảnh khác.
Lementem a nappaliba, ahol Jin már a lépcsőnél adta a oda nekem a kávémat.
-Köszi...-mondtam neki majd leültem törökülés-ben a kanapéra.
-Hova tüntek a színek? -kérdezte Jhope
-Elmentek nyaralni....mondjuk úgy örökre! -válaszoltam.
Taehyung, Jungkook-al játszotta ugyanazt a verekedős játékot mint amilyet mi játszottunk tegnap.
-Biztos nincs semmi baj? -kérdezte Rm.
-Biztos...-majd csináltam egy eröltetett mosolyt.
És ez volt a végszó, ugyanis szállt le a levegő az emeletről.
-Suga...Mikor értél tegnap haza? -kérdezte tőle Jin.
-Későn -flegmán válaszolt és leheveredett a fotelra.
