Hét nyár, hét tavasz, hét ősz, hét tél,
Mióta szívem szívedhez ért.
Hét szerelem, de mind ugyanaz,
Hét siralmas kamasz.
Az első évben a szív fel nem fogta,
A másodikban titkon ábrándozta,
Harmadikban remélte,
Negyedikben letépte.
Ötödikben áltatott,
Hatodikban ki nem álhatott,
Hetedikben változott.
Pedig tudta,
Nem volt szabadott.
Lángok égtek sötét éjben,
Tincse színe, mint az ében.
Szívem nem alszik feledtében,
Szíved sosem volt az enyém keblében.
VOUS LISEZ
Verstelen Versek
Poésie"Nemrég észrevettem, hogy mindenről amire ránézek, verset tudnék írni. Egy idős fa, érzelmek, vagy csupán a szél. Erős késztetést éreztem arra, hogy gondolataimat mondatokba szedjem és lejegyezzem őket. A kötet címe 'Verstelen Versek' onnan ered, ho...
