| 2 | rövidpályás gyorskorcsolya

101 21 6
                                    

Figyelmeztetések: gyász feldolgozása, halál említése

Eredetileg úgy terveztem, hogy ezt a novellát tizenharmadikán fogom publikálni, hiszen Liu Shaoang akkor nyert aranyat két éve, de végülis nem készült el addigra. Aztán ott volt huszonkettedike is, amikor hat éve a váltóval nyertek aranyat a srácok, de végül addigra se lett kész, így ma publikálom, huszonkilencedikén. Négy évente csak egyszer van, akárcsak az Olimpia.

—————————————————

A novellához
az ABBA The Winner Takes It All című számát ajánlom.

————————————————

PÁSZTOR AJSA SÁRA,
a magyar rövidpályás gyorskorcsolya-válogatott tagja*

Idegesen dobolok ujjaimmal a combomon, miközben arra várok, hogy elkezdjék a bemutatást

Ops! Esta imagem não segue nossas diretrizes de conteúdo. Para continuar a publicação, tente removê-la ou carregar outra.

Idegesen dobolok ujjaimmal a combomon, miközben arra várok, hogy elkezdjék a bemutatást. Korcsolyáimon még ott vannak az élvédők, amiktől alig várom, hogy megszabaduljak, a jégre léphessek, és lekorizhassam ezt az Olimpiai döntőt. A szobában rajtam kívül négy sikeres nő van, akik már sok mindent elértek ebben a sportban. Köztük én is. Mi öten fogunk megküzdeni az Olimpiai aranyért négy és fél körön, ötszáz méteren keresztül. Ezen a távon én vagyok a regnáló világ- és Európa-bajnok is, így egyértelműen engem néz mindenki a legnagyobb esélyesnek, de ez a sport olyan, hogy akármikor fordulhat a kocka.

Mindent meg fogok tenni az aranyért. Hat éves voltam, amikor elhatároztam, hogy Olimpiai bajnok leszek, akármi árán is. Nem csak magamért teszem. A húgomért, aki mindig támogat, a szüleimért, akik tudják milyen Olimpiát nyerni, és hagyták, hogy ezt az utat válasszam. A nagyapámért, aki születésemtől kezdve mindig is szorgalmazta azt, hogy sportoló legyek, és aki minden körülmény között megnézte a versenyeimet. A két edzőmért, Ákosért, aki a kezdetektől fogva edz, és Lináért, aki mindent megtesz értünk. Sanyiért, akivel rengeteget edzettem együtt, mire ide jutottam. Az egész stábért, az országért. És végül Ádóért. Aki soha nem hagyta, hogy feladjam, aki miatt elkezdtem ezt az egészet, és aki közölte velem, hogy a palánk mögött fogja végigizgulni az egészet. Mindig az ő szavai fognak a legjobban motiválni.

Végre sikerül elkezdeni a bemutatást, és mivel én kerültem legjobb idővel a fináléba, engem mutatnak be elsőként. Ideges mosollyal az arcomon sétálok a kamerák elé, majd miután ezen is túlesek, a palánkhoz lépek, leveszem az élvédőimet, és a bőrhatású anyaggal borított szivacsra teszem őket. Amilyen gyorsan csak tudok, a jégre lépek. Idegesen kifújom a levegőt, és a legbelső pályára korizom. Kinézek a palánk szélére, ahol a magyar stáb van. Természetesen a célvonaltól pár méterre. Az edzők hozzám hasonlóan izgulnak, Lina és Ákos még beszélgetnek valamiről, de közben mindketten engem figyelnek. Sanyi ahogy meglátja, hogy ránézek, felmutatja a hüvelykujját, a húgom ugyanezt teszi. Ádó pedig csak bólint egy biztató mosoly kíséretében, és az égre mutat. Ő tudja, hogy ott fent már minden eldőlt.

Novellák 2024Onde histórias criam vida. Descubra agora