Egy fordulatos éjszaka

~1~

(Az Mg és a * azt jelenti hogy magamban, vagy gondoltam)

Sziasztok Choi Eun-jeong vagyok és ez az én történetem...
Vagyis a miénk!.

Minden úgy kezdődött, hogy sajnos az anyukám anyukája vagyis a nagyim el ment örökre vagyis meghalt.
Anya ezt nem bírta kezdett be csavarodni.
Majd apa úgy döntött, hogy inkább költözzünk el, hátha nem lesz annyira magába fordulva édesanyám..

Szóval most itt vagyunk Szöulban.
Egyébként Japánba éltünk, Osakába de a szüleink min2-en Koreaiak.

Igen van egy tesóm vagyis bátyjám Choi Yeonjun.
Aki teljesen az ellentétem, ő vagány és laza.
Szóval rá jöhetettek, hogy én szerény és visszahúzódottab vagyok.
Viszont megfelelő társaságban és a családommal teljesen más ember vagyok.

Első nap a suliba

A tesóm megbukott még tavaly szóval remélem, hogy egy osztályba fogunk kerülni.

Az iskola igazgatója fogadott minket, nagy vigyorral az arcán.
Mg: tutti hogy dilis..
Majd ide adta nekünk az óra rendeket és közölte,hogy bátyjám 10/C míg én 10/A.
Mondom neki
-igazgatónő nem lehetne, hogy egy osztályba legyünk.

Mire ő hátra fordul, a vigyor elhagyta az arcát ,inkább olyan volt mint aki egy kaktuszba ült.
-nem nem lehet sajnálom!!

Yeonjun probált biztatni, hogy nyugi jó lesz majd szünetben találkozunk.
*Ilyenkor amúgy komolyan aranyos

Be mentem az osztályba és mindenki engem bámult nem értettem, hogy minek. Talán azert mert nem vagyok egyenruhába?

Tanárnő mondta hogy mutatkozzak be.
Sziasztok Choi Eun-jeong a nevem
16 éves vagyok
Szerintem ennyi.
*Néztem tanárnőt hogy leülhetek végre mert kínosan éreztem magam.*

Rendben akkor ott egy hely a fiú mellett.
*De jó leghátul van így csak nem fognak annyira figyelni.
Aha persze csak ahogy mentem oda felé majdnem elestem mert a kis lo..ó direkt ki rakta a lábát.

Mindegy nagy nehezen oda értem végre a helyemhez.
Le ültem és ki vettem egy tollat meg 1 füzetet.

-tanárnő még nincs könyvem kaphatnék egyet?
- sajnálom de még nem majd szünetben, de addig nézzd a padtársadét.

Rám nézet és középre tolta a könyvet.
*Olyan jól nézz ki meg azok a szemek*
Mondom Eun-jeong vagyok;)
Ő: tudom már az előbb mondtad.:)
*Na bazdmeg elcsesztem! Ügyes vagy Eun-jeong grat.*

Majd megkérdeztem hogy neki mi a neve olyan titokzatosan mondta:
Jeongin...Yang Jeongin
Csak rá mosolyogtam és ő vissza édes volt azt meg kell hagyni (⁠^⁠^⁠)

Majd hamar kicsengettek az órának vége is lett.
Majd mentem a tanárhoz és kérdeztem hogy akkor el tudna kisérni fel venni a könyveket?
Ő: Sajnálom Eun-jeong de sürgős megbeszélés lesz most, de mondjuk I.N elkísérhetne.
Mondom oké,.
*De nem tudom hogy ki ő?!:⁠'⁠(

Szóval inkább megkérdezem Jeongint hogy ki azaz I.N.
Erre ő fennhangon kacag rám és mondja hogy én vagyok.:⁠-D
-Jaj nagyon sajnálom nem tudtam..+⁠_⁠+
Elkezdtem meghajolni hogy sajnálom és ő erre megfogta a karom és mondta hogy elég lesz, inkább menjünk a könyvekért.;⁠)

*Mi jó lenne ha a tesómmal találkoznánk*

Úton lefelé mert ugye az osztályunk az fent van az emeleten.
Találkozunk egy Seungmin nevű fiúval aki látszólag elég jó barátja Jeonginnak.
Egész úton lefelé beszélgettek és, szerintem hogy ne érezzem magam furán így velem is beszéltek.

Seungmin kérdezgetni kezdett, hogy miért jöttem ebbe a suliba,vannak-e testvéreim milyen volt az átlagom vannak-e már barátaim, mit gondolok rolluk eddig??
Mondom ez egy kicsit gyors:)
De amúgy családi okok miatt és igen van egy bátyjám, 4-es voltam szinte mindenből, sajnos még nincsenek mert a lányok elég furcsák.
És szerintem nagyon jófejek....

Nem tudtam be fejezni a mondatot mert Jeongin közbe szólt.

De vannak, vannak barátaid én az vagyok és tuti, hogy Seungmin is.
Ó Jeongin köszönöm öleltem meg hálát adva neki, mert nagyon boldoggá tett.^^
Erre hogy Seungmin se maradjon ki ő is megölelt minket majd mondta, hogy én is a barátod vagyok.
Neki is megköszöntem és csak el mosolyodtunk mind3-an.

Majd felvettük a könyveket és mentünk, mivel még nem volt becsengő és tanári megbeszélés volt ezért csak le raktam a könyveimet az asztalra majd ki memtünk az udvarra.
Beszélgettünk meg kacarásztunk.

Majd oda jött egy fiú csapat akikkel Yeonjun volt.
Kiderült hogy Seungminnak az osztály társai.
Bemutatkoztak a fiúk majd én is.
-Szia BangChan vagyok de neked csak Chan mosolygott rám.
Minho vagyok, és én Changbin majd feszített egyet.ᕙ⁠(͡⁠°⁠‿⁠ ͡⁠°⁠)⁠ᕗ
'kicsit elkuncogtam magam hisz nem minden nap van egy lány körül ilyen sok helyes és kedves fiú na és a bátyám..'
Meglepően kedvesek voltak.

Majd megkérdeztem hogy eddig milyen a suli?
Yeonjun válaszolt hogy nagyon jó és sok barátja van már.
-na ennek örülök.:)

A többiek elég furcsán néztek minket.
Aztán leesett nekik hogy valahonnan ismerjük egymást.
Kérdezték is hogy mi együtt vagyunk??
Yeonjun csak kacagot!?!!
Mondom kicsit fennhangon hogy:
Fúj nem egyátalán nem még egy kicsit sem ő a tesóm hála istennek hogy csak a tesóm, ha nem lenne az akkor el sem viselném a sok hülyeségét.!!!
Erre mindenki elkezdett kacagni..

Mikor már végre befejezték akkor meg kérdeztem, hogy honnan ismerik Jeongint?
Chan válaszolt
-egy osztályba jártunk csak szegény I.N már 2éve magányos róka>⁠.⁠<
Mert őt át tették a tanárok az okosabb osztályba sajnos...
-viszont ami ennél is jobb kérdés mondta Changbin, hogy ti honnan ismeritek egymást.
(Azzal a tudjátok csábos, hódító mosolyal)

Jeongin válaszol hogy egymás mellett ülünk a terembe.
Yeonjun kicsit furcsán nézett rám és az említett félre.
Mondom de amúgy tanárnő ültetett mellé..
Mg: ügyes vagy Eun-jeong szép mentés!
Erre Minho aha persze vagy csak ti ketten egymás mellett akartatok lenni, közelebb egymáshoz igaz I.N??≧⁠▽⁠≦

El pirultam, de szerintem Jeongin is..
-Mondom nem, szó sincs ilyenről igaz Jeongin?
-Igen csak mellettem volt hely....

Nem tudta befejezni mert be csengettek...

Remélem tetszik, ez az első ilyen írásom.
Bocsánat a helyesírás hibákért.
Véleményt elfogadok.
Legyen szép napod/estéd.
Köszönöm szépen hogy elolvastad.❤️