~8~A levél

38 4 2
                                    

Majd megfogta a kezeim és csak néztük egymást, olyan kellemes volt mint egy k-drámában.
A kezem a nyakába raktam és lassan hojoltam közelebb Jeonginhoz aki viszonozta a cselekedetem.
A kezei már a csípőmön voltak én pedig bele markoltam a hajába..
Egy hosszú és kellemes csók volt,
de mikor elváltunk egymastól nem Jeonginnal csókolóztam hanem Sobbinal...




Az ébresztő keltett, fel az almomból vagy rémalomból?




Mire felkeltem már Han nem volt a szobában, nagyon izgul hogy ma lesz az első napja a suliban.
Én pedig az álmomon gondolkoztam.
De ,hogy eltereljem a gondolataim inkább felőltöztem és mentem le ahol már várt a reggeli és a két jómadár .
-Jó reggelt
Han-Jó reggelt hogy aludtál?
-Hát mondhatjuk hogy jól..
Han-Este kivel irogattál?
Yeonjun felnézett a gabonapehelyéből
Yeon-Kivel írogattál vagy beszéltetek?
-Hahj fejezd már be Yeonjun!!
Han-Szerintem egy fiú volt lehet hogy Soobin?
-Nem ,nem ő volt...
Yeon-Ha egy fiú volt akkor tudom, hogy ki!.
Han-Na ki??
Yeon- Yang Jeongin, igaz?
-pfhh , dehogy is nem is ismerősöm...
Yeon-Akkor mutasd meg!
Han-Igen akkor mutasd!!!
-Te is? Még tegnap én voltam az egyetlen normális.
Han-ahh, akkor már tényleg az a Jeongin fiú volt..
Yeonjun egyre csúnyábban nézett rám
-Jó igen ő volt, vele beszéltem.
És baj??
Yeon-Nem csak mond el máskor megértetted?
-Aha

Han-nak a suli nagyon tetszett és már a baráti köreinkben is benne van, mindenki szerint egy aranyos és kedves fiú.
Su-Ah osztálytársa lett és a batyjám ezt ki is használta papír cetlikre írt neki üzenetet és Hannal adatta oda..
Egész nap a levelen járt az agyam, ellkéne olvasnom..




Kedves egyetlenem!

Eun-jeong tudod, hogy nagyon hiányzol?! Minden este érted vagyis értünk konyörgöm!
Mit tettem? Miért hagytál el?
Tudod mióta elmentél a focival kötöm le magam. Mindig elképzelem,hogy te is ott ülsz a lelátón és szúrkolsz nekem! Han már nalatok lakik és ha nem baj ezt ki is fogom használni, ezt ő is tudja.
Még ha te nem is szeretnéd újra kezdeni, legalább beszéljük meg drágam.
Amúgy ha elolvastad szólnál Hannak hogy írjon rám?
Nagyon szeretlek!♡
Még találkozunk szerelmem..




Miközben olvastam pityeregtem, mert igaza van. Mit csinált? Semmit, semmit csak én nem voltam rá képes, hogy a távkapcsolatot válaszam, olyan egy nyuszi voltam de akkor ez látszott a legjobb megoldásnak.!
Háhh Drágám, mindig így hívott, és már focizik is.
Ennek örülök, de már másba vagyok szerelmes, és úgyse fogunk találkozni, már akkor nem mindegy.

Még akkor nem tudtam, hogy tényleg ki fogja használni, hogy Han nálunk van..

Este mi hárman a nappaliban tévéztünk, míg Yeonjun ki ment a mosdóba szóltam Jisungnak.
-Elolvastam!
Han-Mit is?
-A levelet..
Han-Ja tényleg a levél, és?
-Hát úgy semmi, de az benne volt hogy írjál majd rá..
Han-Tudom már én elolvastam!┐⁠(⁠´⁠ー⁠`⁠)⁠┌
-Ömm minek is?
Han- Érdekelt, és amúgy ez nagyon megható amit le írt..
-Igen az.
Han-Még érzel valamit iránta igaz?
-Hát persze, hisz van egy egész közös múltunk gyerek korunk óta barátok voltunk, és mikor be vallottam neki hogy mit is érzek, ő is elmondta hogy szeret engem..
De már ez a múlt...
Han-Nem biztos az!
Amúgy is jobban illik hozzád mint I.N.
-Nem halloooooom!!!
Kiabáltam miközben mentem fel a szobámba.


Ez most ilyen kis rövidke rész lett.
Remélem hogy tetszik még csak most indul be a történet szrtm.💅🏻
A helyesírás hibákért elnézést kérek!
Legyen szép napod/estéd!🥰

Egy fordulatos éjszaka Where stories live. Discover now