Egy fordulatos éjszaka

~5~

~Reggel~

Az ébresztő keltett fel, szépséges álmomból.
Nagy nehezen kikeltem az ágyból mentem a fürdőbe elintézni amit minden reggel szoktam, majd felvettem az egyenruhámat.
Belenéztem a tükörbe hogy minden pacek-e.
-Olyan kényelmetlen, és rövid!
Mindegy, lementem a lépcsőn és reggelizni kezdtem, bátyjám már javában megette.
-Ma nem tudunk menni kocsival.
-Túl sokat ittál mi?
Kacagtam el megam.
-Lehet. De egyél és mennyünk.
Megettem és mentünk is most a szokásosnál hamarabb indultunk.
Az utat végig beszéltük.

-Mi volt tegnap?
Kérdezte fejét vakarva
-Nem emlékszel?
Néztem tág szemekkel
-Nem, olyan van előttem hogy hirtelen sötét lett.
-Ez az utolsó amire emlékszel?
-Igen, miért volt még valami?
Nézett értetlenül
- Megcsókoltad Su-Aht
-Komolyan?
-Igen. bológattam
-Akkor most mi együtt vagyunk?
-Ne engem kérdezz hanem Su-Aht.
Oda értünk a sulihoz.

Már a kapuban állt Seungmin, Changbin és a nővére meg BangChan.
Köszöntünk és Yeonjun oda lépett Su-Ah elé.
-Szeretnél a barátnőm lenni?
Kérdezte miközben fogta a kezét
-Igen!!
Majd bele borult a tesóm nyakába
-Nem bánod?
Fordult Changbin felé Yeon
-Nem, csak akkor normálisan és előttem ne legyen csók..
-Oké köszi öcskös majd megcsókolta a barátját.
Changbin csak forgatta a szemét.
Beljebb mentünk az udvarra, még bőven volt időnk mert hamarabb jöttünk.
Megérkezett Minho Jeonginnal.
Köszöntünk és mentünk be a folyosóra, mert Channak van egy szekrénye és hogy bele akar pakolni.

Yeon elment Su-Ah-val.
Mi meg néztük ahogy Chan szerencsétlenkedik mert nem fért bele a szekrénybe a bézból ütője.
Segített neki Changbin de nem sokra mentek együtt.
Oda ment Minho az úgy beleszorította azt az ütőtt, hogy Channak elég lesz majd kiszednie.
Közben Seungmin elment a wc-re.
Én meg Jeongin maradtunk, egymás mellett, majd megszólalt.
-Hogy aludtál?
-Jól. És te?
- Én is, főleg hogy az este köszöntem apudnak.
-Ne is mond hallod be mentem és kérdezte tőlem hogy helyesek?
-És mit mondtál?
Nézte zöldes barnás színű íriszeimet
-Azt hogy nem tudom
-Aha persze nem tudod, de a kezemért meg verekdtél.
-Az nem úgy volt.
Hangos kacagásba kezdett és én meg csak forgattam a szemem.

~Becsöngettek~
Matek óra egyenlő a halállal.
Mentünk az osztályba Jeonginnal, leültünk és kezdte az órát a tanár.
Itt ugrál rajtam mert nincs számológépem és beírta érte az egyest.
Majd miután lehiggadott folytatta a másodfokú egyenletekkel.
Miközben nagyon koncentráltam hogy megértsem, egy kéz lett a semmiből a combomon.
Oda néztem és Jeongin keze az én lábamon volt.
Olyan kínosan éreztem magam hogy lepirosodtam, és hirtelen melegem lett.
Próbáltam vissza fogni magam és nem hozzá szólni miközben toltam elfelé a kezét.
De ő egyre inkább visszafelé rakta és a keze vándor útra indult, egyre csak feljebb és feljebb.
Inkább ki kéreszkedtem a mosdóba.
-Tanárnő kimehetnék?
-Mi a baj nagyon piros az arca..?
Kérdezte tanárnő
-Semmi csak hányingerem van.
-Rendben akkor menjen.
Hirtelen feláltam és mentem is kifelé, nem volt hányingerem csak nem akartam hogy ott rákiabáljak Jeonginra.
Mert akkor magyarázkodhattam volna hogy csak "piszkált, meg elkezdett fogdosni de azon kívül semmi baj nincs tanárnő, folytassa csak tovább nyugodtan"
Inkább lehajtottam az ülőket és leültem olyan másfél percig lehetem bent.
Mire vissza mentem pont kicsengettek.

A szünetben bentmaradtam és bemásoltam amivel lemaradtam.
Jeongin Pov:
Kimentem a szüntbe a fiúkhoz a folyosóra.
Minho kérdezte hogy -hol van Eun-jeong.?
-Bent másolja amivel lemaradt.
-Miért, nem volt bent órán?
Kérdezte Chan
-De csak hirtelen hányigerre lett.
¯⁠\⁠_⁠(⁠ツ⁠)⁠_⁠/⁠¯
-Mit csináltál?
Kérdezte Changbin mosollyal az arcán.
-Semmit csak rá raktam a kezem a combjára, ő meg erre kiment a wc-re hányni..
-Nem vagy a lányok kedvence..
Mondta kegyetlen kacajjal Minho
-Majd én beszélek vele hogy minden oké-e?
Ment be Eun-jeonghoz Seungmin.
-De tényleg nem a rossz vezérelt csak játszottam vele.
-Tudom..
Mondta Minho majd megveregette a vállát.