A Balatonon is túl

VI. - Ködpaplan és hózivatar

♦ 1 ♦

A levegő meg sem moccant, január végéhez képest pedig már-már kora tavasziasan enyhe volt az idő, legalábbis ötszáz méteres magasság felett a kopár hegyoldalban. Bár majdnem úgy nézett ki, hogy a sűrű köd miatt mégsem vállalkozik Luca és Ákos a kirándulásukra az évfordulójukon, végül aztán mégis a kiruccanás mellett döntöttek, mivel a férfi mindenképp szerette volna a randit megszervezni ahhoz hasonlóan, ahogyan tíz évvel korábban is tette. A nő ugyan vonakodott, mivel sok értelmét nem látta volna annak, hogy csak a szürkeségben barangoljanak, mint valami kísértetek lakta erdőben, azzal viszont nem számolt, hogy egyszer csak cirógatni kezdik a napsugarak az arcát a gallyakon keresztül. Később a rengeteg szélén az egyik élesebb kanyar után már felülről tekinthetett arra a kiterjedt ködpaplanra, melyben korábban botorkáltak, és ami fölött ragyogóan kék volt az égbolt.

– Remélem, nem bántad meg, hogy felkerekedtünk! – Ákos átkarolta Lucát, miközben áhítattal pásztázott a messzeségbe, ahol vele szemben a Budai-hegység magasabb csúcsai látszottak, melyek éppenhogy csak kilógtak az alacsony szintű rétegfelhőzetből.

– Dehogy bántam meg. Csodaszép! Nem is gondoltam volna, hogy egyszer a felhők fölött fogok járni! – A nő csak mosolygott, miközben visszarévedt a múltba, amikor még először mentek végig a Pilis-tetőhöz vezető kacskaringós turistaúton: igaz, akkor zavartalan volt a tájra a kilátásuk. Hirtelen olyan érzése támadt, mintha csak visszakapott volna egy darabkát a múltjából és azokból a pillanatokból, amikor a jegyesével még csak az ismerkedési fázisban voltak.

– Mehetünk, drágám, vagy még nézelődsz? – kérdezte őt a férfi udvariasan. – Még messze vagyunk a csúcstól, onnan pedig még szebb lesz a kilátás.

– Mehetünk, persze! – Luca szembefordult a párjával, aki egy finom csókot nyomott az ajkára, miközben rajta is látszott, hogy jót tett neki ez az egynapos kikapcsolódás a sűrű munkanapjai közé beékelve.

Tovább haladtak a keskeny ösvényen, ami már kopárabb tájon és szerpentinen vezetett, havat azonban csak foltokban lehetett felfedezni, mivel a korábbi zord időnek már nyoma sem volt. Kényelmes tempóban baktattak, mialatt a nőnek pörögni kezdtek a fejében a gondolatai. Bűntudat gyötörte, hogy pontosan egy héttel ezelőtt, mint valami tinilány, úgy ment el a világ végére Balázs miatt, mi több, le is feküdt vele, megtörve a hűségét Ákos iránt. Hazatérte után persze próbálta az egészet elfelejteni, de hiába: újra és újra felrémlettek neki azok a szenvedélyes pillanatok, melyekről a jegyese mit sem sejtett. Ezt követően persze minden visszatért a normális kerékvágásba, sőt, a helyzet is normalizálódni látszott: a párkapcsolata mintha csak megerősödött volna, és felszabadító érzéssel töltötte el a randevú. Lehet, tényleg így jó ez, ahogy van – békélt meg a sorsával, ekkor azonban eszébe jutott az előző nap, amikor a szokás szerinti szombati látogatását tette az anyjáéknál, és rövid időre a húgával is tudott négyszemközt beszélni, aki elmesélte neki, hogy Balázs valóban Pesten járt, nem csalás, nem ámítás. Tényleg hihetetlen, hogy azon a napon elkerültük egymást! Ha nincs hóvihar, és nem ragadok ott, akkor meg sem történt volna az, ami megtörtént – marcangolta magát. Amellett sem tudott elmenni, hogy Anna mintha Balázzsal szimpatizált volna Ákos ellenében, még ha ezt közvetlenül nem is merte kimondani, bármennyire is bensőséges volt a viszonyuk testvérként.

Luca egy kis időre visszazökkent a valóságba, amint beszélgetni kezdtek a párjával, felelevenítve a korábbi kirándulásokat és légyottokat, amikor még nem laktak együtt, de gyakran jártak el ide-oda, mivel a férfinak akkor még több szabadideje akadt. De jó is volt! – mélázott el, és elcsüggedt, hogy akár minden olyan lehetne, mint még régen, ha tennének érte. Tulajdonképpen azt sem mondhatta, hogy megromlott a viszonya Ákossal, inkább a környezeti körülmények számlájára írta a negatív irányú változásokat, melyek az évek folyamán észrevétlenül vertek közéjük éket. Lehet, csak változtatni kéne, és minden megoldódna – tépelődött, és eszébe jutott a pár nappal korábbi csajos napja Grétával, amikor a barátnője némi féltékenykedés kíséretében ismételten megerősítette benne, hogy jobb leendő férjet nem is kívánhatna Ákosnál.