My roommate |Jungkook ff.| (ÁTÍRÁS ALATT)

Harmadik rész

~pár nap múlva~

Álmosan nyitom ki szemem ébresztőm hangjára. Mikor azt kinyomom, oldalra nézek, és akkor látom, hogy "drága" szobatársam még javában húzza a lóbőrt. Végre egy nap amikor nyugodtan el tudok készülni.

Nyújtózkodva és ásítozva kelek ki ágyamból, majd szekrényem elé állok. Kinyitom, hogy ki tudjam venni mai ruháim, majd bemegyek a fürdőbe átöltözni. Also, most vettem egy új fehérnemű készletet, de még nem volt időm felpróbálni. Hát most van, és ezt a lehetőséget ki is fogom használni.

Leveszem pizsamám és felveszem az előbb említett fehérneműm majd megnézem magam a tükörben. Meg kell hagyni, egész jó! Sőt! Rohadt jól áll! Igaza bomba vagyok ebben!

-Baszki de jó a seggem! -jegyzem meg és tovább pózolok a tükör előtt. Minden leheteség pózból és szögből jól meg kell néznem magam.

Arról viszont senki nem szólt nekem, hogy váratlan vendégem is lesz...
Hirtelen nyílik ki az ajtó -amit nyitva felejtettem- és Jeon sokkolt képét látom, ahogy így lát engem. Időm sem volt felfogni mi történik, az a barom előkapja a telefonját és csinál rólam egy kibaszott képet, geci! Azután pedig röhögve megy ki, értitek?!

-Jeon! -kiáltok utána, miközben gyorsan magamra ügyeskedem ruháimat. -Azonnal töröld azt a képet!

-Nem úgy megy az. -válaszolja, közben vigyorog rám karba tett kézzel.

-Jungkook, ha nem törlöd ki azt a képet, én esküszöm megfojtalak egy kis kanál vízben!

-De kemény lett hirtelen valaki!

-Én komolyan beszélek! Töröld. Ki. Azt. A gyászos. Képet!

-Hát, valamit valamiért, ahogy mondani szokás.

-Hogy tessék? -kérdezek vissza.

-Jól hallottad. Ha azt akarod hogy kitöröljem a képet, valamit meg kell tenned nekem.

-Mit akarsz hogy megtegyek?

-Legyél a kamu csajom. -ad választ kérdésemre, de olyan lazán és egyszerűen, hogy a szemöldököm a homlokomon kötött ki.

-Na nem! Nem, nem nem! Az ki van zárva!

-Oh igen? Akkor csak hallgass végig. -hajol közelebb fülemhez, és suttogja következő szavait. -Ha leszel a kamu csajom, kitörlöm a képet. De ha nem.... akkor az egész iskola tudni fogja, hogy milyen szánalmasan és nevettségesen pózolsz a tükörben. Erre mit mondasz?

-Remélem tudod hogy most a pokolba kívánlak Jeon. -suttogom neki vissza élesen és összeszorított fogakkal.

-Tisztában vagyok vele, baby ne aggódj. -kuncog, majd hüvelykujját állam alá teszi, és magára emeli tekintetem. -Na mit választasz?

-Legyen...-sóhajtok. -De nem önszántamból, ugye tudod?

-Azt is tudom.

-Minek neked egyáltalán egy kamu barátnő? Tudtommal már van neked valakid.

-Pont, hogy tőle akarok megszabadulni.

-Szakíts vele akkor.

-Ez a baj, hogy vele nem lehet. Már több ezerszer próbáltam. Meg... mostanában nagyon rám vannak szállva a csajok.

-És ez hirtelen annyira zavar, hogy neked kell egy kamu barátnő??

-Nem az a baj, hogy rám vannak szállva, hanem az, hogy olyan lányok, akiknél én százszor szebbet és dögösebbet tudnék az ágyba vinni.

-Egoista marha. -forgatom meg a szemem, majd elhagynám a koliszobát, ha Jungkook nem tart vissza a csuklómnál fogva.

-Csak, hogy tisztázzuk a szereped: Így mások előtt nem beszélhetsz velem. Csak édesemnek, drágámnak, szerelmemnek meg ilyen nyálas beceneveken hívhatsz. Nem beszélhetsz más fiúkkal, kivéve Hobival.

-Na, na, na, én csak egy kamu barátnő vagyok! Benne van a nevében, hogy kamu! Magyarul nem vagyunk együtt! Úgyhogy nem tilthatod meg, hogy kivel beszélhetek és kivel nem!

Ő erre hirtelen közelebb húz magához, és éles, enyhén dügös hangon kezd hozzám beszélni:
-Ami a legfontosabb: Nem mondhatsz ellent nekem! Ha én azt mondom, hogy A, akkor te nem csinálhatod a B-t. Világos?

-Te zakkant vagy!

-Azt kérdeztem: Világos?? -szorítja meg erősen csuklóm, amire felszisszenek.

-Igen, világos! -adom be a derekam, ő pedig elenged.

-Én is úgy gondoltam. Ja, és mégvalami! Ezt az egészet, nem mondhatod el senkinek! Beleértve a drága látos Liádat. Mindenkinek el kell hinnie, hogy együtt vagyunk.

-Jó. -sóhajtok. -Egyéb óhaj-sóhaj?

-Nincs. Mostmár mehetsz baby.

Még utoljára megforgatom szemem, és beintek neki mielőtt elhagynám a szobát.
El sem hiszem, hogy ilyesmire rávett! Kellett nekem is az ajtót nyitva hagyni... Gratulálok Nara, ezt jól elintézted magadnak!

Fújtatva és idegesen veszem az irányt barátnőm szobája felé. Mindig együtt megyünk az egyetemre. Mikor ajtajához érve megállok és kopogok, mire egyből ajtót is nyit.

-Szia Nara! -mosolyog rám, de rögtön le is hervad a mosoly az arcáról mikor látja mérges arckifejezésem. -Mi történt? Miért vagy dühös?

-Szar volt a reggelem....-sóhajtok és beletúrok hajamba.

-Mert, mi történt? -kérdez vissza, közben kilép ajtón kívülre és becsukja maga után azt és együtt sétálunk tovább ki a kollégiumból.

-Áh, az a buzi- vagyis öhm... Semmi, nem lényeg... -Baszki, ezt nehéz lesz pont LIA előtt titkolnom...

-Milyen buzi? Jungkook?

-Nem, dehogy is! -tagadom le egyből, pedig let's be real... szinte mindig Jeon csinál valamit ami felcsesz.

-Akkor?

-Nem érdekes...majd megoldódik...

-Fura vagy te nekem... -hunyorít rám, próbálva kiolvasni tekintetemből, hogy mi bajom. -Mindig el mondod ha valami bajod van.

-Tudom de ez...ez nem komoly. -faszt nem komoly. Áh geci, ha nem ő jön rá, én fogom elszólni magam. De akkor Jungkook nem lesz kegyes.

-Ha te mondod...-ránt végül vállat. -De ha mégis meggondolnád magad, nekem nyugodtan elmondhatod.

-Tudom csajszi, ne aggódj! -mosolygok rá, majd kilépünk a koli ajtaján.

***

-Szia baby! -ül le mellém ebédszünetben egy Jeon Jungkooknak hívott idióta, aki most a kamu pasim. Rohadt jó, ugye? Hát nem! -Hiányoztál -kezd velem flörtölni, mire a másik oldalamon lévő Lia felhúzott szemöldökkel néz ránk.

Nagy levegőt veszek mielőtt válaszolok, ugyan olyan édes, "szerelmes" hangon:

-Nekem is hiányoztál. -mosolygok rá, és észre veszem, hogy egyre többen bámulnak minket.

-Milyen napod volt? -teszi combomra kezét, én pedig egyszerűen késztetést érzek arra, hogy elcsapjam azt onnan. Helyette inkább, szépen, diszkréten veszem el onnan kezét, és helyette összekulcsolom az asztal alatt ujjainkat. Csak legyen ennek a napnak vége te szent isten!

-Még vége sincs! -nevetek nyálasan. Érzem a tekinteteket rajtunk.

-De az nem baj! Akkor eddig milyen volt a napod?

-Unalmas. -rántok vállat. -Neked?

-Semmi érdekes nem volt. Ebéd után foci edzésem. Ami azt illeti, jobb ha megyek is készülődni...

-Máris?

-Majd még találkozunk! -ad egy ölelést, majd feláll. -Vigyázz magadra, szeretlek!

Ötletben segített: NettaGulys