Genie and the Gentlemen

I/8. Kamasz balgaság

Genevieve nem tudta, hogy mit várt el Piton lakosztályától tekintve, hogy nem igazán gondolkozott azon, hogy vajon hogyan nézhet ki a férfi hálókörlete. Viszont egy bájitalmester mellé a rendet tudta elképzelni, nem pedig azt a káoszt ami fogadta. Nem volt olyan vészes a helyzet mint mondjuk egy fiú kollégium, vagy Sirius hálószobája de nem is volt a kedvére való a hely állapota. Ha nem lett volna Gareth és Howard valóban azt hinné, hogy minden férfi a végletekig menthetetlen.

Nem volt különösebben koszos a hely, sőt tiszta volt. Látszott, hogy rendszeresen takarítanak a manók viszont Piton ennek ellenére szanaszét hagyja a holmiit. Rengeteg dolgozat, régi pergamen és könyvköteg hevert a sarokban lévő asztalon, polcokon, a dohányzóasztalon és helyenként a kanapé mellett is. Genevieve ebből arra következtetett, hogy a férfi a káoszban találja meg a rendet és azt, hogy mit hol hagyott. Ennek ellenére frusztráló volt.

A könyvespolcok viszont rendezettek voltak. Genie-vel ellentétben a könyvek előtt nem álltak családi vagy kaland fotók, emléktárgyak, de még egy fránya papírnehezék sem. Ha ezt nézte a hely makulátlan volt. Teljesen személytelen. 

Miközben Genevieve bámészkodott a gyéren megvilágított szobában Piton egy pálcaintéssel tüzet szított a kandallóban ami tőle jobbra foglalt helyet. 

-Mit kér?-tette fel a kérdést még mindig háttal.

-Brandyt ha van.-felelte Genevieve egy fokkal derűsebben.

Piton fél perccel később dicsőségesen mutatott fel egy üveget.-Tudtam, hogy van valahol. Még ajándékba kaptam.-mondta miközben kibontotta és pohárba töltötte. Magának Lángnyelv Whisky-t öntött. 

Genevieve eközben nem tudta legyőzni kíváncsiságát. Kénytelen volt megvizsgálni, hogy Piton milyen könyveket is kedvel. Nem volt meglepő, hogy rengeteg bájitalos szakkönyvet vélt felfedezni. Majdnem két polcot töltöttek fel az efféle szakirodalmak. Ami viszont hátborzongatóbb volt bájitaltankönyveknél az a különböző sötét mágiával kapcsolatos kötetek voltak. De valamivel sikerült megnyugtatnia Genie-t a mellette elhelyezkedő rengeteg defenzív mágiával foglalkozó könyv. 

Nem tudta miért de meglepte a szintén említésre méltó mennyiségű szépirodalmi könyvek sokasága. Volt ott minden, témától függetlenül. Rengeteg orosz irodalom és nevetségesen sok Jane Austen. Ez igazán megmosolyogtatta Genevieve-t. Hát mégis volt valami személyes ebben a szobában. Mikor szemei a legalsó polcra tévedtek mosolya tovább szélesedett. A kalandregények személyes kedvencei voltak. Ez a gyűjtemény persze sokkal szegényebb volt de Genie-t elégedettel töltötte el, hogy megtalálta az igazi klasszikus Jules Verne regényeket amik bár kicsit rendszertelenül és hiányosan, de még mindig fölényesen sorakoztak a polcokon. Majd természetesen ott volt pár mágusirodalom, bár ezekből jóval kevesebb akadt. Leginkább csak Eldred Worple neve volt ismerős Genie számára és még talán Daisy Hookum bár azt nem értette, hogy hogyan került oda. 

Ekkor viszont szeme egy túlságosan ismerős barna kötetre csúszott. A gerincen elhelyezkedő, aranyozott mintákat és szegélyeket úgy ismerte mint a saját tenyerét. A kis vörös sávban pedig a neve mögött, vékony betűkkel írott cím régi barátként köszöntötte.

Genevieve Lemaire: Egy szép nap a halálra

-Megvan önnek a könyvem?-kérdezte Genie, meglepettségét pedig ha akarta volna sem tudta volna elrejteni.

Piton kérdően, viszont továbbra is semleges arccal fordult meg, de csak egy pillanatra. Szemében azonban mintha szórakozottság csillant volna fel amikor meglátta a nő hirtelen izgatottságát. De csak szolidan bólintott egyet és kissé hűvös hangon hozzátette.