A nevem Gina /SZÜNETEL/

9. Rész

Másnap reggel nyúzottan ébredtem. Egész este a Mester szavain kattogott az agyam. A testvérpár még aludt. Kimentem a barlangból és nyújtózkodva ásítottam egyet. A szemem sarkából Aarynt láttam meg közeledni felém.

Jó reggelt!-köszönt vidáman.

Jó reggelt!-köszöntem én is.

Milyen volt az első napod?-kérdezte kíváncsian.

Egész jó. Bár kicsit érdekes is. Sokat járkáltam. Szétnéztem egy kicsit. Gyönyörű ez a hely. Főleg az a nagy, rózsaszín levelű fa. Illetve annak a környéke. 

Igen, az a fa tényleg gyönyörű. És különleges is. Sok történet szól arról, hogy egy idős és bölcs farkas él a fa belsejében. Az évtizedek alatt voltak páran, akiket állítólag ő vezetett. Ők "Mester" néven emlegették. De persze ez csupán egy legenda. Még sose láttuk. Persze ez nem azt jelenti hogy nem is létezik. De nem sok esély van rá.-fejezte be mondandóját.

Igen, hallottam róla. Tényleg hihetetlen ez az egész.-feleltem úgy, mintha semmi sem történt volna tegnap.

Na jó, nekem most mennem kell.-sétált el tőlem.

Arra gondoltam hogy körülnézek még egy kicsit. Lassan sétálgattam. Mindent látni akartam. Voltak már igen idős vérfarkasok és még fiatalok is. Nagyon kicsik nem voltak. Gondolom ők is csak később változnak át.

Afelé a folyó felé mentem, ami elválaszt minket a vámpíroktól. Imádtam a víz csobogását. Már távolból hallani lehetett.

Észrevettem a part közelében egy embert ácsorogni. Rémültnek és mérgesnek is tűnt egyben. Elkezdtem sétálni felé.

Héj! Állj meg! Ne gyere közelebb!-kezdett el ezekkel a szavakkal hátrálni. De volt benne valami érdekes. Megállt egy ott lévő fa árnyékában és nem hátrált tovább.

Ne félj tőlem! Nem akarlak bántani.-mondtam neki kedves hangon.

T...te tudsz beszélni? Akkor vérfarkas vagy?-kérdezte és állapította meg egyszerre.

Igen, az vagyok. De te sem vagy ember, ugye?

Miből gondolod ezt?-kérdezte meglepetten. Nem igazán értem hogy miért lepődött meg.

Tudod hogy vannak vérfarkasok. Furán nézel ki. Nem lépsz ki a fa árnyékából. Szerintem mindez elég fura.-mondtam el az érveimet az idegen srácnak.

Kb. 170-180 cm magas lehetett. A bőre hófehér. Sápadt. A szeme vörös. A haja rövid, tüsis és szintén vörös.

Vág az eszed. Jó, igen. Vámpír vagyok.

A folyó másik oldaláról.-fejeztem be mondatát. Látta rajtam hogy nem bízok benne.

Igen, nézd ha hagyod, elmagyarázom hogy mi történt velem.-nézett rám bizakodóan.

Csupa fül vagyok.

A nevem Bloody. Igen, tudom hogy milyen név. Én száműzött vagyok.-nézett rám kínosan.

És? A neved tényleg fura. De...nem értem a lényeget. Folytatnád?-néztem rá értetlenül. Úgy beszélt, mintha ismerném őt.

Nos, ez hosszú történet.-próbált kibújni a kérdések alól.

Van időnk. Vagy beszélsz vagy szólok az alfának.-kezdtem el fenyegetni.

Én...-nem tudta befejezni mert megjelent Aaryn és még pár farkas.

Ki vagy? És mit keresel a földünkön?-kérdezte Aaryn mérgesen.

Nyugalom! Vámpír vagyok. A kisasszonynak épp most akartam elmesélni mindent.-nézett rám vigyorogva.