De en szeretnek egy eselyt adni! (Spacc ff.)

pt. 12.

Kb 16:34-kor keltem fel majd atoltoztem egy melegito szettbe.
Lementem es azt lattam, hogy a nappaliban ott ul az osszes srac.

-csaa-koszontem "kedvesen" mikor leertem.
Visszakoszontek majd en elmentem a konyhaba enni. De hogy oszinte legyek kozbe rajottem hogy nincs etvagyam.
Az asztalnal ultem tanacstalanul, mikor Laci lepett be a helyisegbe.
-szia...-koszont alig hallhatoan.
-hali-hogy oszinte legyek meg mindig nagyon imadom.
-nem engeded meg, hogy elmagyarazzam?-jott kozelebb hozzam.
Nagyon megakartam csokolni de nem tehettem..vagy megis?
-Laci...-neztem fel ra mikozben felalltam de nem tudtam befejezni mert bejott Bruno.
-teso! Hagyjad a hugom! Megengedtem nektek hogy egyutt legyetek erre lemuveltel egy ilyet! Nem akarlak a kozelebe latni!-nezett ra a sracra szigoruan-ertve vagyok?
-ertve...-sohajtott Laci.
-nem hallottad?-kezdett majdnem el kiabalni mire en osszerezzentem. Ruhellem ha kiabalnak. Es ezt Bruno is jol tudja.
-Bruno...-szoltam halkan amit meg is hallottak mindketten-hagyjd Lacit beken szerintem megertette-kuzkodtem konnyeimmel meg mindig halkan beszelve.
-de....-kezdte.
-nincs de Bruno..-ingattam fejem.
Kiment a konyhabol igy megint csak ketten maradtunk Lacival.
-miert "mentettel" meg?-ahjj en ugy megolelnem de meg mindig faj amit tett..
-mondtam, hogy ram joban-rosszban szamithatsz!-leptem hozza kozelebb-es kurvara fajt ami tortent de fondolkoztam es arra jutottam, hogy megbocsajtok...e..en nagyon szeretlek-hullott le arcomon egy kosza konnycsepp amit le is torolt vegul.
-koszonom...enis sz..szeretlek a..azt hiszem-dadogott.
Nem birtam tovabb, megcsokoltam, nagyon erzelmesen. Istenem de hianyzott mar ez az erzes te jo isten.
A jo erzes kovetkezteben belemosolyogtam csokunkba.
Egyszercsak megjelent Bruno ismet a konyhaba de mi ezt nem vettuk eszre. (Igen ismetxdd)
Laci olelt engem, en meg nyaka kore kulcsoltam kezemet.

                                  Bruno szemszoge:

Beleptem ujra a konyhaba, mert szomjas voltam, es ekkor meglattam hogy a hugom es Laci csokoloznak szep erzelmesen. Nem birtam ki hogy ne fotozzam oket le. Miutan megtettem kiraktam atorymba es megjeloltem oket.
Jol esik megint igy latni oket es hogy kibekultek.
Ugy erzem hogy Petra tenyleg boldog Laci mellett.
Szurkoltam, hogy jova tudja tenni.
Es most jonnek biztos a kerdesek hogy miert akartam Petratol elkuldeni Lacit...hat az a helyzet hogy nagyon tudom felteni es nehezen adok eselyeket/masodik eselyeket.

                                Petra szemszoge:

Miutan elvaltunk megoleltuk egymast es kimentunk a nappaliba. Leultunk a sracokhoz es elkezdtunk beszelgetni, termeszetesen kijelentettuk hogy kibekultunk Lacival.
Viszont en egy kicsit elgondolkodtam.

Elkezdtem gondolkodni, hogy mi van most koztem es Laci kozt...le is fekudtunk mar nem is egyszer es mindketten kimondtuk egymasnak hogy szeretjuk egymast...de nem vagyunk egyutt, ugymond kavarunk. Valahogy ezt megkene beszelnem vele de nem tudom hogyan.
Vagy inkabb hagyjam es majd magatol kiderul?

Gondolkozasom Laci keze zavarta meg, ezek szerint elbambultam. Nem tudom miota legyezhetett az arcom elott de a tobbiek is eleg erdekesen neztek ram.
-jajj bocsi elgondolkodtam-nevettem fel kinomban.
-azt latjuk-szolt Laci majd mindenki nevetesben tort ki.

Meg beszelgettunk a sracokkal majd felmentunk a szobamba. Megnyitottam az instat, es lattam hogy Bruno megjelolt a storyaban. Megnyitottam majd kikeremedtek a szemeim de vegul elmosolyodtam.
En es Laci vagyunk rajta ahogy csokolozunk.
Gyorsan lescreeneltem es kitettem storymba ketto szivecske kisereteben.

Storya:

Megmutattam Lacinak is, majd o is kitette storyaba es jot mosolygott rajta.
Mindennek jobban szeretem ezt az embert te jo eeg.

Naa hogy tetszik?
Vajon osszejonnek?