Néző a meccsről

Viki Morton

Hangos lépteket hallok közeledni a szobám felé majd lihegve esik be Olivia.
-Figyi Vik el kéne jönnöd velem a fiúk edzésére nincs kedvem egyedül lenni.
-Tudod hogy nem vagyok jóban az apámmal nem igazán szeretnék most vele találkozni-húztam el a számat.
-Ó basszus tényleg-szomorodik el pillanatok alatt.
-Talán máskor-küldök felé egy biztató mosolyt.

Liam Peterson:

Egész nap csak gondolkoztam.Viki nem érdemli meg azt a bánásmódot amit Seb nyújt a lányoknak,undorító.Éppen edzésre öltözöm át.Mostmár ki kell zárnom a gondolatokat végülis nem az én bajom,de egy barát nem hagyja hogy csak ölbetett kézel nézze végig hogy tönkreteszi egy olyan fiú aki csak játékszernek akarja használni.
-Hé haver minden oké?Az edző már rég kihívott minket gyere-térített ki a gondolataimból Mason.Bólogatva egyetértettem,nem mehet így tovább külön kell választanom a sportot a magánélettől.Pályára lépve felszabadultan érzem magam,a fejem kitisztult,csak én a korong,az ütő,és a jég.

Daniel Butler:

Este 9 óra van még csak most estünk haza az edzésről,Lim ma egész nap fura volt mintha itt se lett volna bár ez néha mindenkivel megesik biztos család vagy valami.

Viki Morton:
   
Reggel korán keltem mivel jó formában kell tartanom magam ha már egy ideje nem tudok edzésekre járni a sérült lábam miatt.Visszaérve lefürödtem majd rendbe szedtem magam,kicsit késtem az óráról és ekkor vettem észre hogy szerda van azaz Liamék osztályával közös az első ha ez még nem volt elég mondok jobbat,csak Liam mellett volt szabad hely így levágódtam mellé a bambulásából feleszmélt majd rám szegezte a semmit mondó tekintettét majd tovább kattogtak az agykerek a fejében.Kis idő után hirtelen rám emelte tekintetét.
-Mi a késés oka kishölgy?-kérdezte tőlem pimaszul,közben a szája sarka félmosolyra húzódott.
-Későn értem vissza a lakásba-rántottam egyet a vállamon.
-Hol voltál te korán ráadásul 8 előtt?
-Az legyen az én titkom-kacsintok majd Cartere aki mosolygott mint a vadalma.Az óra további része eseménytelenül zajlott.Csengőt meghalva pattantam is fel a helyemről és minél hamarabb szabadulni akartam.Nagy sietségben neki mentem valakinek.
-Ne haragudj
-Talán megbocsájtom ha eljössz velem a bálra-mondta kajánul mosolyogva.
-Felejsd el Noah-forgattam meg a szemem,nem volt szándékomban amúgy se elmenni.
-Gondolkodj rajta-kacsintott majd folytatta az utát.
Következő órán végre Olivia mellé kerültem.Igazán szótlan volt ami tőle szokatlan és mintha szomorú is lenne?
-Hé Olivia valami baj van?
-Á lényegtelen
-Hallgatom
-Összevesztem Oliverrel
-De mégis min?
-Szünetben éppen siettem a terme elé hogy találkozzunk mert ma még nem láttam erre egy szőke plasztika ott viháncol meg simogatja a karját,a gyomrom is felfordult.
-És utánna?
-Hát sarkon fordultam és elmentem volna ha nem fogja meg a karom,aztán szembesítettem vele hogy mindent láttam ne fáradjon és nem vártam meg a választ csak jöttem ide,hát ennyi-mondta elhalkulva a végét.
-Lehet félre érted és csak rosszkor voltál rossz helyen,de ha nem én kinyírom.

Oliver Silverman:                                                                                                                                                    

A csengő egy isteni jel volt még egy ilyen földrajzot én végig nem ülök.Siettem is ki a teremből hogy lássam Viát de valaki a nevem mondta erre automatikusan arra kaptam a fejem bár ki nem?
-Jaj Oliver várj már-mondja egér hangon Niki bár lehet már ez cincogás volt.
-Mit akarsz?-kérdeztem unottan ugyanis semmi kedvem hozzá.Tudni illik Niki régóta próbálkozik nálam és már röhejes is.
-Jaj ne legyél már ilyen miért vagy durcás?-kérdezi miközben bele hajol az aurámba és simogtja a karom.Ekkor egy furcsa érzésem támadt.A megérzésem nem csalt Via állt ott,már épp indulni készült de a karjánál fogva vissza húztam de ő kirántotta a kezét.
-Mindent láttam Oliver ne fáradj-mielőtt utána szólhattam volna már el is tűnt.Mérgesen fordultam hátra a lányra majd gyorsan haladtam is tovább.Borzalmasan rosszul esett hogy még meg se hallgatott pedig ismerhetné már Nikit mindig is arra pályázott hogy szakítsunk.Dühösen ülte le a fiúk mellé akik egyből faggatni kezdtek.
-Tesó most akkor mi lesz?-kérdezte Noah.
-Nem tudom de azért igazán meg hallgathatott volna ez már nem az első sajnos és borzalmasan idegesítő már,csak hagyjon békén-temetem az arcom a két kezem közé.
-Hagyd lenyugodni később megbeszélitek,elhívhatnám Vikit az edzésre ő meg hozná Oliviat és edzés után beszéltek.-találta ki a nagy tervet Jake.
-Talán nem vagy te olyan hülye mint azt mondják-ütögeti meg Mason Jake vállát amit Jake csak rosszálló pillantással jutalmaz.
-Kösz tesó-mosolygok rájuk halványan.