Ki nem mondott szavaink II. kötete
Cami elmúlt fél éve felért egy kínzással.
Nem elég, hogy a szíve darabokban hever - az önbecsülése mellett, de egyetemi tanulmányai és karrierje is kisiklóban van.
Három hónapja van összeszedni magát, hogy újra a...
Oops! This image does not follow our content guidelines. To continue publishing, please remove it or upload a different image.
A kabátomat magamra rángatom, aztán pedig kikutatom a táskámba bedobott csomag rágót. Nem vagyok arra büszke, hogy rászoktam a cigarettára. Tudom, hogy ha tudná a családom akkor alapos fejmosásban lenne részem, viszont így, hogy fogalmuk sincs, egyelőre nincs mi miatt aggódnom.
Úgyis le fogok szokni, tudom. Nem bárki, vagy akárki kedvéért, hanem azért, mert én szeretnék. Amíg kint várok Sébastianra, a telefonomat nyomkodva próbálom elterelni a gondolataimat arról, hogy mi is fog most történni. Nem találkoztunk már több, mint fél éve és az összesen egy-két beszélgetésünkön kívül nem is nagyon volt közünk egymáshoz. Őszintén, fogalmam sincs, hogy mit érzek ezzel a találkával kapcsolatban. Nem vagyok túl jó kedvemben és mostanában eléggé harapós és flegma vagyok. Folyton ezen az egészen őrlődők meg azon, hogy mi van Elyassal.
Egyszerűen csak őt sem értem. Nem értek semmit, de az is lehet, hogy nem megértenem kellene, hanem elengednem az egészet a francba.A telefonom rezgése zökkent ki a merengésemből, felnyitom a készüléket és látom, hogy négy új értesítésem érkezett. Mind a négy ugyanattól a csoporttól, méghozzá a testvéreimmel közöscsoporttól vannak.
Ludwig: hétvégén tesós buli?
Lia: Benne vagyok! Rám fér pár kibaszott erős feles.
Colton: ok. nekem jo.
Ludwig: Cami? Nem tudsz kibújni alóla.
Másik testvérem válasza szinte azonnal érkezik, ami nem kicsit fel is bosszant, de próbálom magam visszafogni, mert tudom, hogy tényleg csak az a célja vele, hogy felhúzzon
Colton: hagyd, úgyse jön, mert a lábkörmét fogja vágni
Válaszomat nevetve pötyögöm be, tudom, hogy igaza van és bosszant is, de attól még vicces. Egy seggfej, de néha bírom.
Cami: tulajdonképpen, már levágtam, szóval jó lesz
Ezután mindössze megírják, hogy szombaton este átjönnek hozzám és nálam fogunk dorbézolni. Nemsok kedvem van hozzá, de főleg amiatt, mert az elmúlt időszak szarjait ki kell takarítanom alakásomból, illetve a magánéletemből is. Muszáj végre találkoznom velük, nem szeparálhatom el magamat tőlük. Hiányoznak nekem és én is nekik. Liával a kapcsolatunk teljesen megszakadt, mert egy gerinctelen picsa vagyok és nem tudok sem a szemébe nézni és arra gondolni, hogy mit tettem a háta mögött. Ha van rossz testvér akkor az én arcom van a szótárban a szó mellé beillesztve.
Pár perc múlva begurul az ismerős terepjáró, ami már elég ismerős ahhoz, hogy megjegyezzem kihez is tartozik. Gyorsan arrafelé veszem az irányt, mire az autó anyósülés felöli ajtaja kivágódik. Sébastian udvariasan kinyitotta nekem az ajtót belülről. Micsoda kibaszott lovag Ő. Ösztönös elővigyázatosság miatt nézek körbe mielőtt beugranék hozzá és veszem észre, hogy a ház előtt vizslat egy ismerős szempár, méghozzá Hudsoné. Furán néz rám majd egy másodperc múlva elhúzza a száját és int egyet nekem, bénán viszonzom egy integetéssel az elköszönését. Sejti szerintem, hogy ki is jött értem. Van egy olyan érzésem, hogy kikövetkeztette, hogy az a bizonyos bonyodalom parkolt le éppen előttem.
