Axare: Sötét Titkok

1: Titkok

    Kinyitom a szemem. Egy számomra ismeretlen helyen kelek fel. Sötét és hideg van, de valamiért nem ijedek meg. Valami van a jobb kezemen. Egy karóra lehet. Meg akarom fogni a másik kezemmel, de nem érzem. Nincs bal kezem?
  Sok ember sikolyát hallom valahonnan. Egy kis fényforrást figyelem meg. Egy kis ablakból jön be. Annyira világít, hogy láthassak. Igazam volt. A bal karom hiányzik. A szobában van egy ágy, azon fekszem, és egy szekrény alakját veszem ki a sötétben. Lemászok az ágyról, és kutakodni kezdek. A rossz fény minősége miatt csak tapogatok. Az ágy alatt nyújtom be a kezem, és szerencsémre találok valamit. 
Egy henger alakú tárgy. Ahogy simítom rajta az ujjaim egy gombot találok. Megnyomom, és világítani kezd. Ez egy zseblámpa!  
  Napok óta a szobát nézhetem. A szekrény igazából egy koszos könyvespolc. Fából készült, de sok helyen már rohadt. A sikolyok elmúltak azóta.  
  Találtam egy kulcsot. 
  Tovább keresek. Kell lennie valaminek, különben nem lenne itt a kulcs. Azonban bárhogy próbálkozok, nem találok semmit.
*  
Megpillantok egy poros könyvet. Mi lehet benne? Kinyitom. Kiesik pár lap belőle. Biztos nagyon régi lehet a könyv. Nem értem mit írnak benne, de vannak benne képek is. Van benne egy farkas meg egy maszk. 
Ó, itt van egy kulcs is. Ez a kulcs van nálam! 
  Napok teltek el, mióta a könyvet tanulmányozom. Eddig a kulcsról más információt nem találtam, csak azt a képet. Kezdek szédülni. 
  Találtam egy másik kulcsról is egy képet. Ilyen nincs nálam. A fejem egyre jobban fáj.  
Összesen 18 kép van a könyvben, és a kiesett lapokon. Ebből talán 6 kép lesz hasznos: 
-A 2 kulcsról a kép. 
-Egy 8 számjegyű kód: 20401224. 
-Egy kép egy kristályról. 
-Egy láda. 
-Meg egy tervrajz egy szobáról. 
  Nemrég felkeltem a földről. Elájulhattam.   
Megpillantok egy kulcslyukat a polc egyik fiókján! Á, nem igaz. Nyilván nem az enyém megy bele. Akkor megkeresem a másikat!
*
  Idegemben megütöm a könyvespolcot. 
Gyenge a hátulja, így bereped. 
Kíváncsiságból még egyszer beleütök, ezért egy lyuk keletkezik rajta. Sötét van mögötte, de nem fal!  
Próbálom kitágitani a lyukat. A fejem már átmegy rajta, de a macskákkal ellentétben a testem még attól nem. Egy folyosó van a polc mögött.
  Sikeresen átjutok mögé. Itt állok a sötét, hosszú folyosón. Hideg van. Félek elindulni. Ijesztő ez a hely, de muszáj lesz cselekednem.
  Ez a folyosó nagyon hosszú. Már körülbelül fél órája sétálhatok rajta.  
Láttam pár denevért, meg pár döglött patkányt. Eléggé undorító ez a hely. Itt vannak képek is. Legtöbbje embereket ábrázol. Gyerekeket, felnőtteket.  
Van alattuk írva valami, de nem tudom elolvasni. Sétálok tovább. Megállok egy képnél.         
Egy lányt ábrázoló portré előtt állok. Nem tudom miért. Valamiért meg akartam állni. 
A lány haja fekete, szeme citromsárga. Bőrszíne halvány, majdnem fehér. A képe alá annyi van írva, hogy „Exty. 20401224". 
Nem tudom ez mit jelent, de gondolom a neve lehet Exty. Hozzányúlok a képhez, és meglepődésemre hőt ad ki magából.  Kellemetlenül meleg. 
  Ez nem normális. Elkezdek futni, de miért? Több órája futhatok már, de nem fáradtam még el. Akárhányszor oldalra nézek, a képek sorakoznak egymás mellett ugyanolyan sorrendbe.  
Ha megállok(nem azért mert fáradt vagyok, én se tudom miért) Exty képe van mellettem. Ki ő egyáltalán? Futok megint, és megállva ismét a képe van oldalt. 
*
Leveszem a meleg képet a falról, majd visszamegyek a szobámba vele. Többször beszélek hozzá, persze nem válaszol. Meg is lepődnék, ha reagálna valamit. De ez fura. Más a szeme színe. Az erőteljes citrom szeméből halványkék lett. Visszaviszem a folyosóra, és itt megint sárga.
Rájöttem arra is, hogy teljes sötétségben fehéren világít a szeme, és ez talán a legijesztőbb benne. 
*
  Alvás előtt mindig visszaviszem a képet a folyosóra, és csak úgy alszok el.  
A polcot arrébb vittem, mert útban volt. A képet az ágyra tettem, amikor a pakolással voltam elfoglalva.
Sötétedik, ekkor veszem észre, hogy itt van. Napközben, amikor a parányi fény besüt, akkor behozom a polcra. Magam se tudom miért, valami megfogott benne. De azelőtt visszaviszem, mielőtt az ablakfény eltűnne. De most itt van az ágyon, ezért gyorsan a polcra teszem a fehér szemekkel villogó képet, majd visszasietek. Őszintén félek megfordulni, és kivinni a képet. Sajnos így viszont aludni nem fogok. Á, mit csináljak?  
Ha megfordulnák, akkor a fényt bocsájtó szemeit nézném, ami ijesztő lenne. A gondolkodás között jut eszembe az, hogy nekem van egy zseblámpám. Benyúlok gyorsan az ágy alá, mert oda tettem, de nem azt érzem, amit akartam volna.
Ez egy ember válla. Valaki hirtelen megfogja a kezem.  
Lefagyok. Sírnék, de nem tudok. Elengedi a kezem, és amilyen gyorsan csak lehet, én visszahúzom.
  Már egy fél órája, hogy így fekszem. Hallom lélegzetét alattam. Valamiért enyhül a félelmem, viszont ez a hirtelen szerzett bátorság szertefoszlik, amikor mozgást hallok. Próbálnák megszólalni, de nem tudok.
  Abbamaradt a mozgás. Mostmár mögöttem lélegez a lény. 
-K..k...k...ki vagy t..t..te? – bököm ki. 
Semmi válasz, csak halk kuncogás. Ideges leszek, ezért megfordulok, de csak egy alakot látok a sötétség miatt. 
-Ki vagy te? – kérdem halkan. 
Megint néma csend. Kimászok az ágyból, és szembe állok vele. Nagy lélegzetet veszek. 
-Elmondanád a neved? 
A lány megfordul, és elfut a folyosó felé. Nem futok utána. Félek utána menni. Amikor lépek egyet, akkor meglököm a zseblámpát. Felveszem. Bekapcsolnám, de nem világít. Eldobom, és visszafekszem. Nézem a plafont, de semmi több. Félek aludni. Félek lélegezni. Félek élni!
Össze kell szednem magam, és meg kell próbálnom pihenni.
*
  Besüt az ablakon a fény, és megvilágosodik a szoba. Megijedek. Exty képének kerete, és háttere van meg, de a személy hiányzik a képből. Szóval csak ő volt itt tegnap. Lenyugodom. Miért nyugodok meg? Egy lány zaklatott tegnap a szobámban! Szobámban? Egyáltalán hol a francba vagyok? Ki kell jutnom innen! Ezzel szedek megint bátorságot. 
*
 Rájöttem, hogy csak az elem volt kivéve a lámpából. Visszateszem, és megpillantok egy borítékot a könyvespolcon, majd kinyitom. Ez áll benne: