A MI könyvünk [Szünetel]

4.fejezet

Mayumi kisasszony végre egyedül van, itt az alkalom. Mikor megindulnék Mayumi felé megszólal a csengő.
- Baszki, ilyen rövid szünetet.
Elszólom magam aminek hatására az osztály egy része rám szegezi tekintetét.
- Elnézést, hangosan gondolkoztam.
Próbálom menteni a menthetőt. Átmézem gyors a jegyzeteimet majd elkezdem az órát.
- Ugorjunk vissza egy kicsit az idöben az 1800-as évekre. Tud nekem valaki 19.századi Magyar költőt mondani?
Elég sokan jelentkeznek de ő pont nem,  pedig ez az egyik kedvenc témája. Nem is értem, hogy lehet szeretni ezt a nyelvet hisz annyira bonyolult. De a versek, a novellák, az irodalmi műveik valahol mégis annyira magával ragadóak. Mayumi irányába fordítom tekintetem majd felszólítom.
-  Ady Endre?
Unott hangon válazsol.
- Miért pont őt választotta?
Kérdezek rá de valójában nem is a válsz érdekelt csak látni akartam gyönyörű zöld szemének pillantását.
- Azért őt választottam mivel a versei nagyon megindítóak és őszinték a számomra. Mellesleg történelmi szempontból is egy elég fontos személy. Mondhatni az egyik példaképem.
Rövid monológja alatt a tekinetetemet végig rá szegeztem de ő egyszer sem nézett felém.
- Köszönöm szépen kisasszony.
Mintha mi sem történt volna folytattam az órát. Igazából csak ismételtünk, ennek hatására szinte az egész órán csak én beszéltem. Elmondtam a kis mondandómat majd elengedtem őket kb 20 percel előbb. Mivel nem csináltunk semmi fontosat, ezért úgy vagyok vele had menjenek és így én is tudok beszélni Mayumival mert így nem kell sietnie a vonatra. Össze szedem a cuccomat a tanáriból majd elindulok a tanári felé. Ahogy kilépek a főbejáraton meglátom Mayumit aki mintha várna valakire. Elindulok felé, majd megjelenik egy autó és a lánynak már semmi nyoma.
- Erről is lekéstem.

Mayumi sz.sz.

Végre vége a sulinak. Anya eljött értem mivel a hugom ma jön haza a koliból  ami azt jelenti lassan itt a szünet. Mivel a hugommal plusz órákat vállaltunk nyáron így kapunk egy hét szünetet így az iskola elején.

***

Nagy nehezen haza értünk. Mivel a hugom ritkán jön haza, anya rengeteg közös programot szervez. Olyan 7 óra körül lehet most. Felmegyek a szobámba és átöltözöm valami kényelmesebb ruhába. Gyors megvacsorázom majd megrohamozom Yuriko szobáját.  Yuriko kitűnő tanuló, gimnáziumba is mehetett volna de ő a művészetet választotta a „tudás“ helyett. Valahol megértem hisz 16 évesen még én is így álltam a világhoz. Fontosabbnak tartottam a szorakozást és minden mást a tanulásnál. De ez így van jól. Bekopogok az ajtón majd bemegyek. Yuriko épp a telefonját bujja.
- Nem zavarok?
- Nem, gyere csak!
Leülök mellé aminek hatására leteszi a telefont.
- Mizu hugi? Milyen a suli? Van már valakid?
Nézek rá kérdően egy kis huncut mosollyal az arcomon. Yuriko is elmosolyodik.
- A suli meg mindig nagyon jó! Igaz vannak apróbb konfliktusok de azokat nem tudjuk elkerülni. Amúgy is ha mindenben egyet értenénk úgy unalmas lenne az egész.
- Ez így igaz. Néha kell egy kis vita. Egyébként is nem vagyunk egyformák  és egy-egy apró veszekedéssel néha szorosabb kapcsolatot tudunk kiépíteni.
Egyetértő arccal bólogat majd szó terelés képpen elkezd kérdezgetni.
- És veled miujság Mayumi?
Ránézek egy „ez most komoly“ tekintettel amitől elneveti magát. Én is nevetni kezdek.
- Velem nincs semmi érdekes minden ugyan olyan mint volt. Vagyis annyi a változás, hogy kaptam egy új irodalom tanárt. Ezt leszámítva minden a régi.
Veszek egy mély levegőt majd Yurikora nézek.
-  De tényleg mesélj már, a fiúkkal mizu? Tetszik most valaki?
Elpirul és lehajtott fejjel elkezd mesélni.
- Igazság szerint van egy srác aki tetszik. Nemrég elkeztem vele beszélgetni is de félek, hogy én nem tetszem neki.
- Ugyan hugi, egy ilyen csinos és okos lány mint te kinek ne kellene?
Nyugtatom meg Yurikot.

***

Kopogást hallunk az ajtó felől majd egyszer csak anya hangja szólal meg.
- Lefekvés lányok!
Elköszönök Yurikotól majd a szobámba megyek. Befészkelem magam az ágyba és a kezembe veszem az aktuális kedvenc könyvemet. Elkezdek olvasni. Nem sokkal később megszólal a telefonom, oda kapom a fejem és megnézem mi lehet az. Csak egy üzenet az ofőtől a jövőheti program tervről. Gyors átfutom aztán elmegyek aludni. Már majdnem hogy elaludtam mikor egy újabb üzenetem érkezett. Mivel nem hagyott nyugodni a kérdés ki miatt is nem tudok aludni így újból a kezembe vettem a telefont. Ryan írt.