Kaichi fáradtan ült le a homokba miután negyedjére is elbukott az üvegidomítás terén. Miután letörölte az izzadság cseppeket az arcáról felnézett a mellette álló lányra.
-Nem hiszem el, hogy ennyire nehéz.-Csóválta fejét Tora. A lány leült a fiú mellé és barna kócos haját összefogta. Zöld szemével kémlelte a sivatag viszontagságos tájait.
-Nem várhatod el, hogy pár nap alatt megtanuljam.-Sóhajtott Kaichi és a vízes flaskájából nagyot hörpintett.
-Végülis te vagy az Avatar.-Válaszolt csendesen Tora mire a fiú arca grimaszba torzult.
-Nem én akartam az lenni.-Válaszolt a srác halkan.
-Nincs sok időnk Kaichi... Ezt te is tudod.-A szavak félénken hagyták el Tora remegő ajkait, de gyorsan megrázta magát és felöltötte szokásos álalrcát. A lány felállt és egy üvegkockát képzett a homokból.
-Próbálj az üveg homokrészecskéire koncentrálni!-Utasította a fiút aki nagy sóhajtások közepette felállt és újra próbálkozni kezdett. Pár perc után meglepetésére végre sikerült neki.
-Ez eddig nem rossz... Legalább lebeg. -Biccentett Tora.
-De ez is elég megterhelő.-Vallotta be Kaichi.
-Szerintem mára hagyjuk abba.-Bólintott Tora.
-Aludjunk vagy menjünk tovább?-Kérdezte Kaichi.
-Esteledik... A hidegben jobban tudunk közlekedni mint a melegben. Szerintem menjünk egy kicsit aztán majd megállunk. A sivatagnak hamarosan vége a térkép szerint.-Válaszolt a lány.
-Akkor induljunk.-Bólintott a srác így el is indultak a sivatag kietlen vidékén. Pár óra bandukolás után elérkeztek a sivatag végéhez ahol egy falut is találtak. Éjszakára szálláshelyet foglaltak egy házikó oldalában és felszereléseiken elaludva merültek álomba amely nem túl fényes jövőt tárt eléjük.
Reggel Tora vízzel ébresztette Kaichi-t mire a fiú csak morgásokkal jelezte nemtetszését. Mindketten tudták, hogy ideje továbbindulniuk mivel a céljuk Köztársaságvárosba vezetett. Miután összeszedték holmijaikat elindultak a szavanna forró vidékén majd pár óra gyaloglás után megérkeztek Ozaru város kikötőjéhez. Mivel pénzük nem igen volt elég még egy csónak bérlésére sem így úgy döntöttek elkötnek egyet. Pár kereskedő kicselezése után találtak is egy számukra megfelelő csónakot így el is indultak. A tengeri út nem volt túl vészes, mindketten élvezték a víztükrén tükröződő madarak árnyékát és egy kicsit meg is pihentek. Körülbelül két nap hajózás után éjfélkor partra szálltak Köztársaságvárosban.

Csillaghullás (Atla fanfiction)Where stories live. Discover now