Han jisung szemszögéből.
Reggel fel keltem nagy nehezen de azt vettem észre hogy valakivel aludtam. Hát ki? Lee Minhoval. És hogy? Nem tudom. De hogy fáj a sebbeim és kb mindenem az biztos. És hol vagyok? Ahj sok a kérdés de nem kapok választ még.
Minho alszik békésen én megtrobáltam felülni az ágyon de nem nagyon sikerült mivel megfájdult az oldalam amin a sebb volt az egyik. És így fel sziszentem amire Minho fel ébredt. Fasza ügyes vagy Han. Közbe az vettem észre hogy a derekamnál fogva vissza fektette maga mellé Minho.
-Jó reggelt Hannie... Hogy aludtál? - kérdezte meg mi közbe felállt és oda ment a szekrényéhez. Én csak néztem és nem akartam válaszolni - ööm... Hol vagyok? - kérdeztem meg remegő hangon és halkan. - ooh igen igaz... Épp sétáltam a fánal ahol voltál nem néztél ki valami jól így haza hoztalak és anyám le ápolta a sebbeidet. Apropo sebbek! Hogyan szerezted őket? - le vette a palojat majd rám nézet kérdően én csak le hajtotta a fejét csöndbe maradtam csak. - Ne már Hannie! Nekem el mondhatsz bármit! - jött közelebb mire én nagy nehezen de felültem az ágyon majd amikor le akart ülni mellém az ágyra Minho be nyitott egy idős asszony. Gondolom ő Minho anya. - Jo reggelt! Minho öltöz fel! Es igen el is felejtettem én Minho anyukája vagyok. Fájnak a sebbeid kedves? - én csak aprót bólintottam - nem valami beszédes.... - mondta Minho majd el kezdet keresni valami ruhát magának a szekrenyébol. - Lee Minho! Ne mondj ilyet... Ne félj tőlem kedves. Han Jisung ugye? Minho sokat áradozott rólad. - én csak bólintottam egyet majd Minho anyá közelebb jött hozzám majd megsimogata a arcom amitől kicsit megrezentem de közbe jó érzés volt. - Szép fiú vagy. Nincs igazam Minho? - Minho csak humugot egyet majd ki ment a mosdóba.
-Kedves Han. Bennem megbizhatsz. Azok a sebek a szüleid csináltak? - rögtön könnybe fordult a szemem és el is sírtam magam - Sssh! Nyugi Han nincs baj... - ölelt magához az idős asszony és csak bújtam hozzá szorosan és sírtam tovább.-Nincs baj.... Én hozzám és Minhohoz is fordulhatsz... - mondta nyugtatás képen de hirtelen megcsőrent Minho anyának a telefonja majd el engedet - Várj egy kicsit kedves valaki hív lehet fontos mindjárt vissza jövök - állt fel majd ki is ment a szobából és az anyuka helyet Minho jött be a szobába aki rögtön jött oda hozzám és le ült mellém - Hannie tényleg igaz a hír? - megint a sírás szélén álltam. De nem bírtam vissza fogni a könnyeim. Ezt látta Minho és rögtön magához ölelt szorosan és csak bújtam hozzá.
Amikor már nagy nehezen abba hagytam a sírás Minho ölébe találtam magam. Minho simogata a derekam és a másik kezét a combodra rakta és nézet rám szomorúan. - Han!-futot be Minho anya ki ránk meglepődve nézet - Han az anyukád hívott azt mondta meny haza.. Tudom hogy nem nagyon akarsz. De lehet aggódnak érted. - trobált biztatni de nem járt sikerrel.
Minhotól kaptam egy nadrágot ami nagy volt rám pedig azt mondta Minho hogy ez a legkisebb nadrágja amit tálat. Kaptam tőle egy pólót ami szinte rogot rajtam. De engem ez nem zavart.
-Kedves Han... Tudod ide át jöhetsz bármikor mi mindig itt leszünk. - mondta Minho anya mosojogva. Majd Minho be harapta az alsó ajkát és úgy bólintott. Gondolom akk ezzel egyetértet azt akarta jelenteni. Majd én meg hajolt és el köszöntem és el kezdtem haza sétálni.
-Újra itt készülj Han mert itt vége.. - mondtam magamba majd be léptem a házunk ajtaján. Anyám rögtön fel állt és le kevert egy pofont nekem úgy hogy a földre estem. Apám rá ült a hasamra amire én fél sziszentem majd el kezdtek verni rúgni. Majd amikor nem voltam már magamnál fel dobtak a szobámba.
Instagramon rám írt valaki de nem vettem észre mivel nem voltam magamnál.
LEE MINHO MOEW!El kezdet
követni.Lee Minho MOEW!
Hannie! Jól vagy? Minho vagyok!
Írj vissza kérlek!
Aggodunk anyával érted!
Hannie! Kérlek!Végül ott maradtam a földön eszméletlenűl.
Nah azé ez valami volt már!
Jön a kövi élik!
![](https://img.wattpad.com/cover/365484331-288-k92962.jpg)
STAI LEGGENDO
First sight! (minsung)
Storie d'amoreGimibe járó Minho és Han. Hannak szörnyű volt az élete. Majd megtudjatok miért. Gyertek velem.... Olvassátok el...