7. egy meghívás

205 15 8
                                    

Alastor szemszögéből

- Talán csak egy kicsit.

Végigmértem az előttem ülőt. A papirok amikről beszélt félkészen hevertek mellette és a mosolya sem volt őszinte. Mindenkinek megvan a maga gondja és kivagyok én, hogy firtassam. Ki vagyok én, hogy érdekeljen minden egyes apró démon búja baja, hogy szomorú vagy vidám mégis ezé az eggyé érdekelt. Hosszú idő óta először éreztem, hogy összeszorul a szívem. De legalábbis a helye hisz egy olyan démon mint én szívtelen kell, hogy legyen nemde?
Volt egy kérdés amit meg akartam kérdezni, igaz várni akartam még vele de reméltem egy kicsivel valódibbá tehetem a mosolyát.

- Tudod nem véletlenül hívnak a rádiódémonnak. A belvárosban van egy rádióstúdióm.

- Tényleg? - nézett kíváncsian.

- Igen. Úgy hiszem a kedvedvre lenne. Igaz még egy kis renovációra szorul a 7 éves távollétem után.

- Biztos fantasztikus így is.

- Valóban bár kicsit megkopott de lassan mindent újból működésre bírok benne.

- Ha valaki képes rá akkor az csak te lehetsz.

- Köszönöm a bizalmat. Ha jól tudom téged is érdekelnek a hasonlók. Ha egyszer újra a régi szívesen megmutatnám neked.

- Tényleg? - nagy kerek szemekkel nézett rám és visszatért a valódi mosolya. A mosoly ami miatt már az első nap felfigyeltem rá. Egy olyan ártatlan mosoly ami szinte nem is való a pokolra bár igaz mindeggyikőnknek megvan az oka amiért itt kötött ki.

- Igen. Persze csak ha nem ilyeszt el a múlt szóbeszéde.

- A régi rádióműsorod? Hallottam róla.

- És így is megbízol bennem?

- Meg, elvégre főként a nagyurakat gyilkoltad és tudtommal én elég távol állnék attól. Érdekes személyiség vagy Alastor és senki sem tudja a szándékaid de szeretném megnézni veled a stúdiód. És szeretnélek téged is jobban megismerni ha lehet.

- Mindennek eljön a maga ideje de örömmel hallom. Bár a stúdiómban tilos a modern eszközök bevitele kérlek ezt majd tartsd szem előtt.

- Úgy lesz.

Mélyen a szemembe nézett ezzel biztosítva ígéretét. A szem kapu a lélekhez és az előttem levő lány kitárva hagyta nekem ezt a kaput, hogy lássam az összes keserédes érzelmet benne, az elvágyódást és az ujjonnan csillant reményt. Magával ragadott de elkellett magam szakítani. Elvégre én csak játszadozom az érzelmekkel nem érzek empátiát már ég nem. Legalábbis így volt amíg fel nem borította az eszméim R/n. Talán még érdekes fordulatot is hozhat az unalmas napjaimba. Már csak az a kérdés, a pokolban lehet-e két démon közt még bizalom?

- Mindenesetre kedves R/n én visszaindulok még sok  a tennivalóm. Javaslom te is tegyél így mielőtt megfáznál a hüvösben.

- Rendben. Csak egy kicsit még maradok.

- Hogy itt sosem hallgatnak rám. Pedig hidd el sok mindent láttam már - Néztem rá majd levettem a kabátom és a válla köré tekertem - ígyni. Legalább ne azonnal fázz meg.

A te szemszögedből

Hirtelen levette a kabátját és a vállamra helyezte. A sokktól egy köszönömöt sem mormoltam de nagyon esélyem se lett volna mivel Alastor egy szempillantás alatt sarkonfordult és már a Hotelben járt. Meglepett, hogy milyen kedves. Sokszor szarkasztikus és kárörvendő de valójában kedves is tud lenni, remek humorérzékkel bír noha ez néha megnehezíti Charlie és Vaggie életét. Szorosabban magam köré húztam a fölsőt mielőtt rávettem magam, hogy bemenjek.
Irtam egy üzenetet Angelnek, hogy később megyek csak és felkerestem a rádiódémon szobályát, hogy visszaadhassam a kabátot. Nem válaszolt a kopogásra feltehetőleg a hotelen kívül tartózkodott  így egy cetlit hagytam az ajtójára akasztva amin az állt, hogy reggel jöjjön át nyugodtan a fölsőjéért vagy amikor visszaér.

Még visszamentem a szobámba és leültem az íróasztalomhoz befejezni a papirokat. A naplóba ( amit Charlie kényszerített rám, hogy vezessek) felírtam mik történtek ma a jambalayatól kezdve a meghívásig. Még mindig a hátamon volt a kabát jelezve, hogy a mai nap valóban megtörtént. Szorgosan írtam a lapra, hogy utána meginduljak lefelé és feltehetőleg egy újabb hajnalig tartó virrasztást töltsek az itt lakókkal.

Ez a rész kissé rövidebb lett mint az előző hiszen csupán annak folytatása de remélem tetszik nektek ^^

You've reached the end of published parts.

⏰ Last updated: Apr 02 ⏰

Add this story to your Library to get notified about new parts!

Az álom veled örökké tart ( Alastor X reader )Where stories live. Discover now