De nehéz is parasztnak lenni
Minden reggel hajnalban kelni
Na a kéz megedződik, elmondom előre
Hajtsd ki a jószágot legelőre
Itasd őket, meríts kútból
S ha a víz poshadt is, igyál akkor!
A forrósággal jobb ha megbarátkozol
Különben a guta üthet párszor.
A szőllőt műveld, ne hagyd pusztulni
Elvégre biztos hogy bort, akarsz inni.
A franc sem akar kaszálni!
Nem kell? Menj kapálni.
Hamar feltöri, sok szar.
A kezed mint a szikes talaj.
Fárasztó jobbágynak lenni.
Napszámosként künn dolgozni.
Azt eszed amit kapál éppen.
Az ő borából részegedsz meg útfélen.
Becsüld hát a parasztot!
Mivel keményebb munka ez, mint ami a szemnek megadatott.
2024.ápr.2.
YOU ARE READING
Egy kollégista versei
Short StoryA verseim legfőképp a minden kategóriába esnek, a legelborultabb dolgoktól, mindenem keresztül, a tájleírásig, amit szeretek, mert legszívesebben 0-24 túráznék.🏕️ Nagyjából időrendi sorrendben rakom fel. ⬆️🧓 ⬇️🆕
