(naruto szemszög)
-Te sem tudsz aludni? Kérdezte egy hang mögöttem. Először megriadtam egy kicsit a hirtelen beszédre, de mikor hátrapillantottam, rájöttem hogy sasuke állt mögöttem.
-Amint látod. Mondtam neki válaszképp.
-Hogyhogy? Bánt valami?
-Igazából, csak annyi gondolat cikázik a fejemben, és nem igazán tudom senkivel sem megosztani, szóval jelenleg hatalmas a káosz. Nem tudom mért mondtam ezt el neki, de csak egyszerűen jól esett most beszélni.
-És te? Kérdeztem.
-Szinte ugyanez....Naruto, lehetek veled őszinte?
-Persze Mondtam kicsit meglepődve.
-A tegnap estéről...lenne szó.
-Iggen..?? Kérdeztem, és egy verejtékcsepp végigfolyt a nyakamon amitôl kissé megborzongtam.
-Igazából nem is tudom mit gondoljak. Annyira homályos minden, és mindha derengene valami, de bármennyire erőlködöm is, nem tudok annál tovább visszaemlékezni mikor táncoltam sakurával. Viszont utána az emlékfoszlányokból arra következtetek, hogy talán...csináltam vele valamit. Vajon össze is jöttünk? Szerinted kellene beszélnem vele?
Hallottam a recsegést... Ahogy aprónál is apróbb darabokra törik minden vágyam, ahogy szertefoszlik a kis remény is, hogy majd együtt boldogak lehetünk.
Sakura mi? Érzem ahogy zuhanok lefelé a mélybe ahol a szomorú magány, mint régi barát ölel át újra. Gondolhattam volna hogy csak részeg volt. Hogy is szerethetne? Hiszen én vagyok a legnagyobb riválisa..
-Öhmm szerintem még ne beszélj vele hiszen amíg nem tudod biztosra hogy ez történt csak leégetnéd magad előtte.
-Igazad lehet. Támaszkodott a pad párkányára.
Kis szél támadt. Sasuke felnézett az égre. A selymes fekete haját most kékesre festette az éjszaka. Gyönyörű obszidián szeme visszatükrözte azt a sok sok ezer csillagot amik ott fenn ülnek gondtalanul. Sosem láttam még ennyire szépnek.
Egyszer csak éreztem, hogy egy könnycsepp gördül végig az arcomon. Gyorsan elfordultam, és megtöröltem a szemem.
-Jól vagy? Nézett rám gondterhelten.
-P-persze, csak a szél valamit sodort a szemembe. Én nekem mennem kell, jóéjt.
Azzal elrohantam. Végig futottam a hazafelé vezető úton. Átkoztam magam érte, de a könnyek csak úgy törtek elő a szememből, két nap alatt már másodjára. Aztán valahogy csak oda értem. Beviharzottam a Szobámba és levetettem magam az ágyra.
-Szánalmas vagyok.... Gondoltam.
Na haliiiii! Tudom, tudooom...rengeteget ígérgetem hogy gyakrabban hozok részeket, de valahogy egyszerűen nincs motivációm. Bocsi mégegyszer és remélem eddig tetszik a story!😊😊
YOU ARE READING
(sasunaru) Örökké!
Fanfiction-Hülye sasuke! Bárcsak ne létezne és ne piszkálna folyton! (De valamiért mégis akarom hogy létezzen. Nem is! azt akarom hogy CSAK NEKEM létezzen!) -Idióta naruto! Nem képes semmire! (De valamiért mégis cukinak tartom..) Na vajon ebből mi lesz...
