Zene: | Dark Red - Steve Lacy |
¤ 14:35 ¤
*Logan POV*
Kettőre hazaértünk és Oscar azóta sem jön ki a hálóból. Bemegyek hozzá. Nem az vár engem mint amit vártam.
- Oscar te meg miért sírsz? Ne sírj! Mondtam semmi gond. Nem haragszom rád amiért leöntöttél egy kancsó limonádéval. - mondom neki és látom rajta, hogy kicsit nevet.
- Én nem azért sírok Logan. Van valami amit el kell mondanom neked. - szipog és rám fordítja a fejét. Szegénykének mindkét szeme tiszta vörös. Még mindig bőg. Megpróbálom letörölni a könnyeket arról a puha arcáról. Annyira sajnálom szegénykét.
- Nekem bármit elmondhatsz Oscar, ezt te is jól tudod. Tényleg bármit. És hidd el én együtt érzek veled, történjen bármi.
- Tudod, hogy miért jöttem pont ide?- kérdi miközben megint átkarol jó szorosan. Szó szoros értelmében magához húz.
- Nem tudom, miért Oscar?
- Miattad Logan, miattad jöttem. - mondja a mellkasomba miközben sír.
Én ezt nem értem. Hiszen van barátnője.- Mi van Lilyvel? Ő a barátnőd nem?
- Már nem. Összevesztünk még Melbourne-ben és ott hagyott engem egyedül. - próbál beszélni de csak egyre jobban bőg.
- Ohh...Gyere ki a nappaliba, szedd össze magadat és megbeszéljük. Rendben? - kérdezem tőle miközben óvatosan megsimogatom a fejét és letörlöm a könnyeit.
- Ühüm.
Kimegyünk a nappaliba. Mondjuk szegény Oscar inkább csúszik.
- És miért pont hozzám jöttél? - kérdezem tőle mikor leülünk a kanapéra.
- Mert nekem csak te vagy... - kezdi de megint elsírja magát. Hirtelen az ölembe borul.
- Ezt,..ezt, hogy érted Oscar?
- Most kissé magányos vagyok. Neked most senkid sincs szóval te ráérsz eltölteni egy kis időt velem. De ha gond vagyok akkor elmegyek. - szipogja az ölembe és közben a derekamat ölelgeti.
- Nekem sohasem jelentettél gondot. - mondom neki és gyengéden megsimogatom az arcát.
De most komolyan. Ő Oscar Jack Piastri, kinek jelentene ő gondot.- Köszi Logan, hogy te együttérzel velem. Olyan vagy nekem mint egy NAGYON-NAGYON közeli barát. - mondja szipogva.
- Egy NAGYON közeli barát?!? Mi lenne ha ennénk egy kis fagyit? Attól talán jobb kedved lesz. - próbálom terelni a témát a "nagyon közeli barátságunkról". Talán sikerrel járok.
- Egy NAGYON közeli barát, úgy ahogy mondod. Van mentás? Az a kedvencem.
- Persze. Nekem is az a kedvencem. Mennyi hasonlóság van köztünk. Ha megkérdezhetem, elmesélnéd, hogy mi is történt? - kérdezem miközben egy hatalmas kanál fagyit eszek. Oda adom neki a fagyis bödönt a kanállal együtt.
- Hát már nem is emlékszem, hogy min vitatkoztunk de a végére inkább ordibáltunk már, aztán faképnél hagyott. Próbáltam hívni, írtam is neki de semmi válasz. - meséli szomorkásan.
- Uhh basszus. Nekem még nem volt sohasem komoly kapcsolatom szóval csak annyit tudok neked mondani, hogy próbálj meg nem rá gondolni. Várj egy-két hetet és akkor írj majd neki. És miért pont hozzám jöttél? Ott van Lando is. Elvégre ő a csapattársad.
YOU ARE READING
Logan & Oscar: Ez Rólunk Szól
FanfictionArról álmodom, hogy Oscarral huncutkodunk. Felébredek. Szédülök. [...] Miért fekszik rajtam Oscar? Olyan valóságos volt az egész. Miért nincsen rajtunk ruha? Mi történhetett? Vajon hangosak voltunk? Megint szexeltünk volna? ❗️‼️❗️ Könyvben történtek...