Anisette a teáscsészében『taekook』

1. fejezet

Idegesen szívogatom a bűzrudat az Eiffel-torony alatt állva. Mondtam neki, hogy este hatra legyen itt, hogy konzultáljunk. Azt hiszitek ideér időben? Hogy érne már? Míg ezen morfondírozok, megérkezik. Kiszáll a limójából és idesiet elém.
-Na végre Jin! Idértél.-forgatom meg szemeimet.
-Két percet késtem Jungkook! Nem tudom, mit vagy úgy kiakadva. Amúgy is én teszek neked szívességet, légy kedvesebb.-kezd el megint anyáskodni fölöttem gyerekkori legjobb barátom, aki köztudottan Franciaország legjobb dél-koreai szakácsa. Az övé legbefolyásosabb koreai étterem egész Európában.
-Jó, rendben. Találtál nekem állást?-kérdem még idegesebben és elnyomom a csikket.
-Találtam.-bólint.-Nos. A törzsvendégeim szakácsot keresnek a házukhoz. Rendkívül előkelő család ám az! Készen állsz a feladatra?-néz rám barátom, aki vacog, holott egy prémbundás kabát van rajta.
-Készen.-komolyodom meg.-Vagyis főznöm kéne nekik?-indulok meg valamerre.
-Úgy van. Hagyományos koreai ételeket, nem franciát. Üzlet miatt jöttek ide, nem azért, hogy csigát ehessenek. Nekem személy szerint semmi problémám nincs a csigával, de ők mondták.-emeli fel karjait védekezés képpen.-De! Szuper hírem van! Oda kéne költöznöd, mivel mindennap főznöd kell. Ezért elhagyhatod azt a szemétdombot és mehetsz a palotába.-erre ránézek.-Nem viccelek! Tényleg olyan a házuk, mint egy kastély. Majd meglátod. Holnapután kezdesz.-menne.
-Maradj egy kicsit. Legalább egy teát igyunk meg! Semmi időd rám a karriered miatt.-játszom az ovist, bár igazam van.
-Jól van, az én kis Jungkookomért bármit.-fogja meg pofimat és úgy gyűrögeti, mintha gyurma lenne. Keresünk egy esti kávézót és beülünk. Békésen eliszogatjuk forró italainkat.