Egy fekete ruhás, napszemüveges férfi nyit ajtót.
-Jeon Jungkook, fáradjon be.-tárja nagyobbra a falapot.
-Jó napot!-hajolok meg a házaspár előtt, akik békésen teáznak.
-Jó napot! Maga lenne a séf, akit Seokjin ajánlott?-emeli fel szemöldökét a férfi.
-Igen.-bólintom. Úgy érzem magam, mint a lovaggá ütésnél. Az iroda is meseszép, szinte minden aranyból van. Kilátás nyílik az Eiffel-toronyra, aminek nagyon örülök.
-Hm, kitűnőek a referenciái. És Seokjin ajánlása...-tűnődik a hölgy, miközben a férjét nézi.-Volt már szakács pozícióban.-gondolkodik.
-Valóban drágám.-most nézem őket meg alaposan. A férfi körülbelül úgy van felöltözve, mint én, csak a karján van egy Rolex. A nő kék szoknyában van, rendezett hajjal, magassarkúban, Dior márkájú ékszerekkel. Le kell vennem a zakómat, így csak a fehér, karomon feltűrt ing marad rajtam. Tényleg mérhetetlenül gazdagok.
-Fel van véve.-mondja a feleség.-Én Kim Jisoo vagyok, a férjem Kim Wooshik. A gyerekeinket is bemutatom.-odalép az asztalhoz és bepötyög egy számot a fehér, régi stílusú, vezetékes telefonba.-Kérem, küldje a gyerekeket.-nem kell sok, az ajtóban meg is jelenik a lány.
-Kim Sunsim vagyok.-hajol meg, mire én is így teszek. Belép a fiú, aki elméletileg velem egy idős, mégis jóval alacsonyabb és gyermekiesebb arca van.
-Én pedig Kim Taehyung.-hajol meg ő is, amitől barna hajkoronája összeborzolódik. Én is előredőlök.
-Én Jeon Jungkook vagyok, megtiszteltetés megismernem önöket.-nézek körbe az aranyos családon. Ez jól ment.
أنت تقرأ
Anisette a teáscsészében『taekook』
أدب الهواةAnisette: Franciai ánizslikőr. No de mire gondolhattam ezzel kapcsolatban? Mire érthettem ezt? Taekook párosunk újabb könyvet érdemel, így nekikezdek egynek. A cím eléggé sejtelmes...Miként kerülhetett likőr egy teáscsészébe? Vagy lehet, hogy nem is...
