Naplemente

3

📞*kicseng*
Nem veszi fel. Újra felhívom, hátha most felveszi. Közben elkezdtem sétálni. Megint nem veszi fel. Szuper. Próbáltam hívni még egy párszor, de nem vette fel. Ekkor odaértem a parkba. Úgy döntöttem, felhívom Domit.
📞: Szia Edy!-köszöntött kedvesen.

📞:Sz-szia Domi!-üdvözöltem a szomorúságtól remegő hangon.

📞:Mi a baj? Edythe?-kérdezett vissza rögtön. Ő legalább törődik velem...

📞: Á-á-átmehetek hozzátok?-kérdeztem.

📞:Persze! Várlak!-azzal letette a telefont. Istenem, hogy fogom neki elmondani? Mit fog valyon szólni? Hasonló kérdésekkel a fejemben elkezdtem a házuk felé sétálni. Elég erős vagyok, hogy ezt kibírjam? Valyon  meddig lehetek majd náluk? Valyon hogy lesz ezután? Mi lesz velem? Ezek a kérdések záporoztak a fejemben, miközben megérkeztem. Domi ott állt a kapuban, rám várva. Mikor meglátta a bőröndömet és a könnyel áztatott arcomat, megértette, hogy nem egy, nem kettő, nem is három napra maradok. Hanem több hétre.
-Mi történt?-kérdezte aggodalmasan.
-K-Kate... Kate... Ki-ki-kirakot.... N-n-nincs hova mennem.... Mi lesz velem?-sírtam el magam. Domi szorosan magához ölelt.
-Minden rendben lesz! Szilvit hívtad?
-Ph-pherszhe! N-nhem v-v-vhetthe fhel-válaszoltam könnyek között.
-Gyere, menjünk be-mondta. Akkor jutott eszembe, hogy Szilvi koncerten van.
-Rhendbhen-válszoltam. Egy órán keresztül beszélgettünk bent, Dominak nagyjából sikerült megnyugytatnia. Aztán Szilvi írt.

Szilvi: Szia! Miért hívtál?
Edythe: Felhívhatlak? Úgy egyszerűbb elmondani
Szilvi: Persze!

-Felhívom Szilvit-mondtad a fiúnak.
-Rendben.

📞: Szia Edythe? Mi a baj?

📞: Szia Szilvi... Kate kirakot...

📞:Komolyan? Ne már! Hol vagy?

📞:Domiéknál.

📞:Oh, rendben, akkor szia-és letette.

-Na, ő is jól itthagyott.-sóhajtottam.
-De én még itt vagyok melletted-lépett oda hozzád Domi. Igaz.
-Van kedved elmenni sétálni?-kérdeztem.
-Ha szeretnél-vonta meg a vállát.
Kisétáltunk a közeli parkba. A természet mindig megnyugtat. Ezt Domi is tudta nagyon jól.
-Nálam van a fülesem. Van kedved zenét hallgatni?-kérdezte a fiú. Na igen. A másik, ami meg tud nyugtatni, az a zene.
-Igen, kérlek.-válaszoltam. Elmosolyodott és idenyújtotta nekem az egyik felét. Elővette a telefonját és elindította Manueltől a 100 hibát.
-A kedvenc dalom-sóhajtottam.
-Tudom, tudom-motyogta.