Kedvelésből szerelem

2. nap

04. 24. Szerda, Patakmenti Panzió

6:30

Reggel, felkelés után mentünk fogat mosni, majd reggelizni. Reggeli közben a tanár uruk a bercelieknek csinált képet a nagy asztalról és a kisebb asztalról is. De a miénkről nem.

 - Rólatok nem csinálok képet - mondja a tanár úr.

 - Most azért mer cigány vagyok? - kérdezi Norbi halkabban. Hangosan nevettünk fel, erre mindenki ránk nézett, ezért kicsit halkabban nevettem, de a többieket nem zavarta. 

Kaptunk teát, csak nem volt rakva bele cukor, és mindenki rakott bele magának. Alex összekeverte a cukrot és a sót, így sós teát ivott. Észre se vette volna, ha a cukros böön nem kerül elé.

 - Most ez minek nekem? - kérdezi Alex.

 - Mert nálad még nem volt - mondja neki Anna.

 - Baaszki. Sót raktam bele! 

Megint nevettünk egyet, még Betti néni is hátra fordult megkérdezni mi történt. Elmeséltük és ő is nevetett egy jót rajta.

Kifele menet a berceliektől az egyik fiú megállt az ajtóban, és tartotta, míg kimennek a többiek. Ahogy mentem ki sunyiban megnéztem őt, és egész aranyosnak tűnt. De már a buszon eszemben sem volt. 

Felültünk a buszra és indultunk Székelyudvarhely és Csíkszereda környékére. Átmentünk Udvarhelyen, és mentünk a Csiki Chips és Sör gyárba, ahol megnéztük hogyan készül a Csiki Chips és kaptunk egy zacskó chipset, amiről kiderült, hogy Lidlös. Mentünk tovább a Mária Kegytemplomhoz. Ülünk a padon, nézzük a szobrokat és Levente megkérdezi Betti nénitől:

- Itt vannak eltemetve Mária hamvai?

- Levente, te hülye vagy?! - kérdezi Betti néni halkan.

- De most miéért?

- Jársz hittan órára?

- Igen.

- Akkor meg ne kérdezzél ilyen hülyeséget, mert megcsaplak!

Mikor elmeséltem Alexéknak, kint ebédelés közben, úgy nevettünk, mint ha otthon lennénk. Az ebédben volt saláta, sajtkrém, uborka, valami felvágott, uborka, sajt és paprika. Az uborkát muszáj voltam kiszedni, mert azt biztos hogy nem tudtam volna megenni, mert a salátát se szeretem, de az még tűrhető volt. Kaptunk mellé egy almát és egy csokit, az utóbbit megettem, de az almát hazavittem, és kidobtam. Következő megállónk az 1000 éves határ volt, ahol a Gyimesek élnek. Volt ott egy kis vasutas ház, alatta egy bunker, oda Norbiék bementek, de én nem. Megcsináltuk a képet, először rossz bandával fotózkodtunk, de utána  megcsináltuk a berceliekkel is. Mentünk haza, és Anna mondja, hogy valaki bejelölte. Szelényi Gábor. Nem tudtuk ki az, nem jelölte vissza. Megpróbáltam lestalkolni, és kiderült, hogy berceli. Csodálkoztunk rajta, hogy honnan szerezte meg, de rájöttünk, hogy biztos Viktor adta meg neki.

Ahogy haza értünk mentünk vacsorázni. Megnéztem kik ülnek a berceliek nagy fiúinál, megkerestem a Gábort. Nem volt nehéz, mert szerintem focis pulóver volt rajta és rá volt írva, hogy Szelényi G. Egyből szóltam Annának, és megnéztük a gyereket. Csicska bajsza volt, amit ki is nevettünk. Vacsora végén megint fogta az ajtót Litavszki, akit ugyan úgy megjegyeztem. 

Betti néni beszedte este a telefont, kivéve Annától, nála ott maradt ébresztőnek. Elmentünk fürdeni, fürdés és vacsora között kint ültünk a hintáknál. Levente hozott kivetítőt, és mentünk horrort nézni Norbiéknál. Maya Hawkey játszott benne, de nem emlékszem a címére. 10 percet néztünk belőle, mert Norbiék megunták. Fürdés után elmentünk aludni, de előtte megnéztük van-e valami a tévében. Az egyik csatornán Mária rádiót adtak, de vége lett a műsornak pont. Kikapcsoltuk, és aludtunk.

Kedves olvasók!

Itt a 2. fejezet, remélem tetszik, minden nap jön egy fejezet! :)