Ekhoe, miért pont én?!

29. rész |a holnap...|

-anyád, Bby ez kibaszott jól néz ki már most -mondta Andris. Most lettünk kész Keni szobája festésével. Egy nagyon világos kék színt kapott.
-ez tényleg kurva jól fog kinézni-mondtam miközben a szobát néztem
-elmegyek lefürdök, mert tiszta festék vagyok de utána mehetünk az ágyért
-én is lefürdök mert bűzlök a festék szagtól -mondtam nevetve
-akkor gyere velem. Mint régen -húzott magához
-te is tudod, hogy mostmár nem lehet
-de fürödni, fürödhetsz tudtommal
-jó, menjünk akkor -mosolyodtam el mire ő egy puszit nyomott a számra és kimentünk a szobából.

Nem sokat gondolkodtam azon, hogy mit vegyek fel egy IKEA-ba. Egy kissé tapadósabb fekete rövidnadrágot és a már előre elkészített idei OTL Campes pólót vettem ki. Stílusos megjelenés. Andris pedig egy Supreme fekete rövidnadrágot és egy fekete The North Face pólót.

-adsz egy fekte alsót? -kérdeztem tőle. Ötletem támadt.
-alsót? Minek? -nevetett
-majd meglátod
-oké -rázta meg nevetve a fejét, majd kivett egyet és a kezembe adta. Láttam rajta, hogy valamin nagyon gondolkodik de nem mondott semmit. Egyszer csak újra a szekrénybe nyúlt, vissza rakta a pólót amit magának vett ki majd kivett egy ugyan olyat ami az én kezemben volt. Rám mosolygott egy pillanatra, majd behúzta a szekrény ajtaját.
-hát ez nagyon cuki volt -olvadoztam amin csak nevetett

Bementünk a fürdőbe, levetkőztünk, majd beálltunk a zuhany alá mind a ketten. Én Andrist, ő pedig engem fürdetett meg. Mikor mind a kettőnkről már lejött az összes tusfürdő, én Andrishoz léptem és a vizes mellkasába fúrva a fejem öleltem meg. Ő a derekamra csúsztatta a kezét és új húzott magához még közelebb. Mind ezt persze a babára figyelve. Mikor elváltunk egymástól, kiléptünk a zuhanyzóból majd megtörölköztünk.

-ja hogy így gondoltad -nézett végig rajtam elismerően. Végül a szett úgy nézett ki, hogy a rövid nadrágom kicsit lejjebb húzva látszódott a Supreme alsónadrág pereme. A pólóm hátulját betűrtem a topom alá, hogy legyen elől egy kissebb íve, ezzel is stílusosabbá téve a boltba menős "matchy" szettünket.
-vagy nem kurvás? -kérdeztem nevetve
-dehogy Bby -ölelt át -szexi inkább. Jól állnak még mindig a ruháim
-milyen durrva -sóhajtottam ahogy a vállára döntöttem a fejemet -fél éve még csak arról álmodoztam, hogy egyszer összeköltözünk és hivatalosan lesz is egy közös házunk, aztán nézd meg -nevettem a hasamra mutatva -mára már terhes vagyok tőled
-és még milyen jó ez így -puszilt bele a nyakamba -van egy közös házunk és kisbabánk. Egy kisfiúnk
-nagyon szeretlek titeket -suttogtam
-én is, és minden erőmmel amíg élek titeket foglak védeni minden rossztól-mondta majd eltávolodott tőlem és megcsókolt.

-akkor ez biztosan jó lesz? -kérdeztem Andrist az IKEA gyerek osztályán ácsorogva. Kicsit több a választék mint én azt gondoltam. Ezért is vagyunk itt röpke 1,5 órája. Találtunk egy fehér baba ágyat.
-geci jó lesz -bólintott -vegyük meg és menjünk haza, mert mostmár elég ebből-sóhajtott
-mennyi problémád van Életem-motyogtam
-tessék?
-semmi, csak azt mondtam, hogy mennyi cuccot kell összepakoljunk ma még
-persze -bólogatott

Kikértük a rakrárból az ágyat, majd pár perc múlva meg is kaptuk, és haza is tudtuk vinni.

-az meg van, hogy amúgy kibaszott sok dolgot még össze kell, hogy pakoljunk?-sóhajtottam már a kocsiba, miközben Andris vezetett
-és, hogy le kell szokjunk a káromkodásról? -nevetett az utat figyelve
-na az meg a másik -adtam neki igazat
-az a baj, hogy ez reménytelen. Egy csomó emberrel lesz körbevéve akinek nincsen gyereke. Nyilván nem fog mindenki arra figyelni, hogy szépen beszéljen.
-ez tény, de legalább tőlünk ne hallja. Meg amúgy is, ha anyudék meghallanák tőle később, lehet nem úsznánk meg azt szárazon. Jogosan -magyazáztam miközben Andris a garázs nyitóját kereste
-hova raktad a távirányítót? -kérdezte miközben össze vissza túrt mindent
-a táskámban van -vettem elő a táskám majd kivettem és kinyitottam a garázst, Andris pedig beparkolt.

-én ezt ma össze nem rakom -mondta Andris miközben a lépcsőn próbáltuk felszenvedni az ágyat. Akarom mondani a darabjait egyben.
-hát ne is, mert én nem fogok egyedül bepakolni -nevettem miközben már csak 3 lépcsőfok volt vissza -na végre -tettem le a doboz azt a felét amit én fogtam
-köszi Bby, hogy segítettél -lépett oda hozzám majd egy puszit nyomott a számra
-alap -mondtam mosolyogva, majd otthagyva őt, mentem be a gardróbba a bőröndöket tele rakni valószínüleg olyan ruhákkal amiknek a negyedét nem fogjuk felhúzni a nyaralás alatt. Inkább legyen, mint, hogy ne. Nem de?
Elővettem 2 bőröndöt, mivel 100%-ig biztos vagyok benne, hogy 1-ben nem fogunk elférni. Kicipzároztam, majd a ruhákat amiket gondoltam, hogy jók lesznek, elkezdtem bele pakolni. Mint, farmer rövidnadrág, topok, nagy pólók (amik amúgy Andrisé, de valahogyan [ötletem sincs, hogy hogyan] oda kerültek hozzám), pár hosszúnadrág mert nőből vagyok ezért biztosra megyek, töménytelen mennyiségű fürdőruha és strandruha, még egy cipő és fehérneműk persze. Be pakoltam még a hajvasalómat és a haj göndörítőmet is, sminkek és minden alap cuccok.
Ezzel meg is tellt az egyik bőrönd, úgyhogy azt vissza cipzározva felállítottam és neki állatam Andris ruháit bepakolni. (Valamiért ez lényegesebben unalmasabb része a pakolásnak) Bepakoltam neki pár pólót, rövidnadrágot, alsót (lehet, hogy magamnak is, csak a megjelenés kedvéért) fürdőnadrágot, neki lényegesebben több cipőt mert tudom, hogy szétbassza az összeset és neki is az alap cuccokat a fürdőből.

-itt vagyok -jött be Andris
-nézd át, hogy még mi kell neked.
-oké Bby -mondta majd rácsapott a fenekemre mitől én hirtelen megugrottam.
-idióta -nevettem, majd folytattam a pakolást.

-szerintem minden megvan -mondta miután minden cuccunkat lecipelte a kocsiba.
-akkor... Mehetünk aludni, majd reggel indulááás -ugráltam mint egy kisgyerek
-és holnap már a Horvát levegőben alszunk -mondta mosolyogva Andris, miközben sétáltunk be a nappaliba
-ne mogu čekati (már alig várom)

Köszönöm szépen, hogy ennyien támogattok és ilyen aranyos kommenteket írtok. Nagyon jól esnek, és próbálom minnél jobb fejezetekkel ezt viszonozni. Megdöbbentő, hogy mára már több 10 ezren olvastátok el az én kis agyszüleményem. Az előző fejezetet lehet át kell írjam, még nem tudom, de talán túl toltam drámával. Ezt döntsétek el ti🤍