Csak nyisd már ki végre a szemed
És lásd meg a sötét fellegeket,
Mik komiszul fölénk tornyosulnak,
S eltakarják már Napot és a Holdat!
A lelkekben többé fény nem gyúl,
Már nem látszik a hajdani út.
Eljött hát az idő, dönteni kell:
Ki magát, ki a múltat ássa majd el!
Mert a múltnak már befellegzett,
A sok szenny mára mindent ellepett.
Az emberek hite rég elveszett.
Bár nem is hit, tán csak félelem volt ez…
Mert milyen hit rendül meg könnyen?
Tudás akkor az, vagy csak félelem?
Tényleg erről szólna ma a világ:
Féljünk, míg a Hatalom üresre rág?
S a szabad döntés, az akarat?
Az élet, a jog; mindez hol marad?
Már rég elvették, vagy tán sose volt.
A félelem… Az ember már félig holt!
Érdemes lehet még így élni,
Eme mókuskerékben tengődni,
Hol nappalok éjszakákba folynak,
De valódi értéket nem hordoznak?
Hova maradt el a szeretet,
Ami hajdan a szemekben fénylett?
Hova maradt el az öröm, a kincs,
Ami egykor éltette lelkeink?
Tán már minden eltűnt, örökre.
Most már a rohanás az életed.
Minden boldog pillanat csak emlék,
Ami a heves száguldásban elvész.
Élhetetlen lett már a világ.
Vak szemeivel tompán tekint rád.
Képtelen már meglátni a sok Jót,
Az emberi szemek pedig hasonlók:
Ami érték volt, mára hamu;
Sok ősi szó kimondása tabu.
A „szeretlek” értelmét vesztette,
A múlt titkai mélyre vannak rejtve.
A világ már csak a harcról szól:
Hogyan szúrjunk ki a másikkal jól.
Ami eddig övé volt, nekem kell;
Életet belénk csak az élvezet lehel.
Állj! Egy lépést se tovább! Vége!
Ez így nem mehet tovább; állj félre!
Ne hidd a zsarnok szavakat tovább!
Állj ki a sorból és lépd a szennyet át!
Ne bégess tovább birka módra,
Önszántadból ne menj vágóhídra!
Ez többé nem emberhez méltó lét!
Tárd ki a szárnyad és nézz végre szét!
Az utak már rég elváltak. Ne hidd,
Hogy ez maradhat így sokáig!
Csak tartsunk ki. Az igazság győz!
Már csak a végéhez merítsünk erőt!
Hidd el, ha Jó vagy, nincs mitől félned.
Csak nyisd már ki a szemed, kérlek!
2021. dec. 1.
YOU ARE READING
Szárnyalni - Zuhanni (Versek egy megtört szívből)
Poetry Nem vagyok költő. De van, amit csak versben lehet kifejezni. Még, ha az a vers esetenként nem is rímel... Gondolkoztam már egy ideje valami hasonlóban, ám eddig nem volt bátorságom ennyire szabadon értelmezni a vers fogalmát. Így nem is szüle...
