Az utolsó nyár 3.

106 21 4
                                    

Janesz a fedélzeten maradt és végignézte a napkeltét. Egyáltalán nem zavarta a magány közben, hanem sőt. Csak arra tudott gondolni, hogy ha Ryan már a csókjaival ilyen állapotba hozza őt, mi történne akkor, ha a csóknál is tovább jutnának. Mert bizony ahogyan a mohó ajkai az övéihez tapadtak, ahogyan a szájával újra és újra az övébe kóstolt, ahogyan a nyelveik egymást simogatták, attól Janesz súlytalannak érezte magát. Az öle bizsergett tőle akkor is, amikor csak felidézte a csókot. Türelmetlenül és telhetetlenül akart még többet Ryantől és Ryanből.

A hosszú, édes merengését egyszercsak hangok zavarták meg az első fedélzet irányából, és hamarosan megértette, hogy kikötéshez készülődnek. A legénység másik négy tagjával egyetemben Ryan is feltűnt a színen, és Janesz ábrándos szemekkel végignézhette, ahogyan a műveletekben segédkezett. Hajolt és kötelet húzott, a feszülő karizmai még ilyen távolságból is lenyűgözték a fiatal fiút. Ahogyan megfeszítette a testét és erőt fejtett ki, Janeszt az erotika forró vizére vitték, gondolatban Ryan más okból kifolyólag feszítette meg a testét és fejtett ki erőt.

Megérezhette azonban, hogy valaki kitartóan bámulja őt, mert váratlanul felnézett a második fedélzetre, és a két fiú tekintete találkozott. Janesz a leskelődők zavarával mosolygott rá, Ryan pedig ezt azzal a félmosollyal viszonozta, amelyet kizárólag Janesz esetében használt az első naptól fogva. A fiatal, de már majdnem felnőtt fiú úgy érezte magát, mint egy ötéves kislány, amikor unikornisos felsőt kap: megbabonázva és boldogan. Egyre inkább gyanakodott arra, hogy kicsit beleszeretett ebbe a kétlábonjáró csodába, akinek a csókjaitól elgyengültek a lábai. Pedig szinte semmit sem tudott róla.

Na de az élet ment tovább. Reggeli után még lehett jelentkezni a mikonoszi sétára és strandra, és Janesz szülei örömmel látták, hogy fiuk szokásától eltérően rendkívül lelkesen szeretne csatlakozni. A valóságban Janesz nagyon izgatott volt, de nem a sziget miatt természetesen, hanem mert egy egész napot tölthetett Ryannel. Csak vacsorára kellett visszaérniük a hajóra, amikor egyből indultak is tovább Rodosz irányába. A vállalkozó vendégeket busszal szállították a világítótornyhoz, a kirándulás első állomásához, és a buszon Ryan tartotta szóval őket, bár egy másik kísérő is velük utazott. Beszélt a szigetről, a látnivalókról, anekdotákat mesélt velük kapcsolatban, az utasok pedig figyelmesen hallgatták vagy éppen vele nevettek. Nagyon élvezetes előadónak bizonyult, és Janesz csodálattal nézte őt.

 Nagyon élvezetes előadónak bizonyult, és Janesz csodálattal nézte őt

Oops! This image does not follow our content guidelines. To continue publishing, please remove it or upload a different image.

A toronynál tettek egy sétát és lehetett fotózni. Az épületbe ugyan nem lehetett belépni, de a látvány tényleg elsőrangú volt. Amikor aztán Ryan és Janesz lépései keresztezték egymást, a csinos idegenvezető fiú rákacsintott Janeszre. Az utóbbi teljesen odavolt. Sajnálta, hogy ennél közelebbi viszonyba nem kerülhettek a csoport más tagjai miatt, de nagyon vágyott volna rá. A fiatalság vakmerő hevessége aztán arra vitte őt, hogy ne is érje be egy kacsintással. A következő állomásnál, a szélmalmoknál akcióba lépett. A Ryanhez való közelebb kerülés lépéseit olyan furfangosan és kreatívan találta ki, hogy simán helyet kaphatott volna a vilagtörténelem legnagyobb stratégái között.

X és Y - bl novellák (Folyamatban)Where stories live. Discover now