¡Ay! Esta imagen no sigue nuestras pautas de contenido. Para continuar la publicación, intente quitarla o subir otra.
Az éjjel nem tudtam aludni. Egész végig azon gondolkoztam, hogy Zoé utál ezért engem. A kezem is nagyon fényesen virított a verekedések után. Anya nem volt otthon a tegnap éjjel, és ma reggelre megkért m, hogy korábban keljek mint ahogy szoktam általában. Orvoshoz kelett vigyem édesanyámat. Semmi komoly baja nincs, csak vért kelett vegyenek.
Reggel 8kor fel is keltem, mint ahogy kérte. Nagyon senkiért nem keltem volna fel, de anyáért megtettem. Végül csak 3 órát tudtam aludni, mert a gondolkozásom reggel 5ig tartott.
Gyorsan felöltöztem megfogtam kocsikulcsom és lementem. -Jo reggelt Márk!-mosolygott nagyon kedvesen anya -Jo reggelt anya! Készen állsz? Indulhatunk? -Igen persze, és köszönöm, hogy elviszel. Hogy aludtál? -Semmiség anya, már mondtam. Hát tudod nem aludtam egész éjjel csak reggel 5kor feküdtem le. -Miért? Történt valami? -Nem, csak gondolkoztam.-nem mondtam el az igazat
Odaértünk, bekísértem anyát és végig vele voltam. Kis idő múlva kijöttünk. Anya megkért, hogy menjünk el a közeli üzletbe, hogy vegyen tejet és lisztet mert valamit sütni szeretne. Elmentünk, kerestem egy parkoló helyet és bementünk az üzletbe. Elmentünk a polcok között a lisztet keresve. A polcok közötti sor végén volt Zoé, aki müzlit rakott kosarába.
Mikor meglátott minket egy kedves mosolyt vetett ránk, persze tudtam hogy nem nekem szólt, hanem anyumnak. Zoé anyumat szerette, attól hogy engem nem. Anya oda is ment a lányhoz és én követtem. -Szia Zoé! Hogy vagy, rég nem láttalak.-kérdezte kedvesen anyum -Csókolom! Köszönöm elég jól, ön hogy tetszik lenni?-válaszolt nagyon aranyosan -Hát én is kedvesem. -Szia Zoé!-köszöntem mert anya eléggé csúnya szemeket vetett rám, úgyis terveztem hogy köszönjek, egy apró mosoly is a szám szélére került. -Helo-mondta elég, undokul szóval még mindig pipa rám. -És mit veszel drága?-érdeklődött anya -Lejöttem müzliért, mert már elfogyott otthonról. -Anya menjünk, ne tartsuk fel Zoét, biztosan a drága egyetlen pasijával kéne beszéljen helyettünk.-mondtam forgatva a szemem, és vigyorogtam -Van pasid Zoé?-kérdezte anyacsodálkozva -Jaj dehogyis, Márk csak hülyeségeket hord össze. Nem vagyok együtt senkivel, a fiúval akire érti csak barátok vagyunk semmi több.-mondta anyának mérgesen és rám nézet egy ijesztő tekintettel -Ja értem, kár mert illene hozzád egy szép fiatal ember. -Márk? Min történt a kezeddel?-kérdezte Zoé úgy mintha nem is tudná a választ, nagy vigyor volt az arcán jelezve hogy visszakaptam. Anya egyből a sebes kezemre pillantott -Márk, már megint milyen hülyeségbe keveredtél bele?-kérdezte anya csalódottan, nem szerettem volna ha anya megtudná nem akartam volna elszomorítani. -Semmibe anya, csak megütöttem. -Hát fiacskám elég csúnya a sebed. -Ne aggódj anya, nem lesz semmi baj.
Az üzletből ki jöttünk és beültünk a kocsiba. Egy ideig csend volt de anya felszólalt.
-Igaz milyen okos Zoé? -Ez hogy jön ide? -Csak mondom -Amúgy igen, nagyon okos idén is majdnem tízesre volt lezárva mindenből kémián kívül, de abból is kilencesre kijött. De azon kívül, hogy ilyen okos nagyon szép lány, sőt gyönyörű és kurvára kedves is. Mióta elkezdtem vele beszélni tudom igazából hogy milyen.-elfelejtettem higy ezeket mind hangosan mondtam -Istenem Márk, neked tetszik Zoé! -Isten őrizzen, dehogy tetszik! -Hallottad volna magad róla beszélni és akkor te is azt hinnéd. -Anya ne beszélj má hülyeséget nekem nem tetszik Zoé!
Beszélgetésünk itt be is fejeződött. Este a vacsoránál anya mondta hogy holnap ebédre vagyunk hivatalosak Alexéknél, azaz Zoé is ott lesz mert ott lakik.