Egyre többet találkoztunk,beszélgetünk.Egyre jobban megkedveltelek.Egyre inkább rádöbbentem arra hogy te tényleg más vagy.Láttam a szemedben hogy te is kedvelsz és reménykedtem benne hogy te is másként tekintesz rám.Május elseje előtt anyáékkal kimentem.Akkor meséltem rólad először neki,ha láttad volna mennyire csillog a szemem akkor rádöbbentél volna hogy tényleg sokat jelentesz.Néha nem viselkedtem úgy mint aki örülten szerelmes mert féltem és akkor még nem tudtam megbecsülni hogy vagy.Este koncert közbe ittam és küldtem neked.Te azt mondtad vigyázzak magamra,amit én megpróbáltam teljesíteni.Anyának részegen mutattam hogy írtál és anya is látta rajtam hogy fontos vagy.Olyan jól éreztem magam el nem tudom mondani.Ilyen fontos emberrel nem minden nap találkoztam.Másnap kimentünk mi is Május elsejére ami egy örök emlék maradt bennem.Kimentük vártunk nem keveset,mindig amikor nem jutottunk sorra hátra mentünk cigizni.És itt nem az volt a felhajtás hogy vannak pörgő forgó játékok,hanem az hogy veled voltam.Veled bárhol jól érzem magam.Egyszer meguntuk a járkálást és leültünk az esernyős elé.Alig hallottuk egymást a hangos zenétől de nem zavart csak bámultalak és élveztem veled lenni.Tudtam nem helyes amit teszek de rohadtul nem érdekelt.Lehet örült vagyok de akkor igazán beléd szerettem..Egyik barátnőmmel összefutva elmentünk a szokásos elhagyatott szórakozó helyre.Úgy imádtam azt a helyet mert mindig te jutottál eszembe róla.Egy kis idő után barátnőm elment és ketten maradtunk ezért inkább elmentünk a vár tóhoz.Ott lefeküdtünk a földre és csak bámultunk.Azt kívántam ennek bárcsak soha ne lenne vége és remélem te is ugyan úgy érezted magad mint én.Annyi érzelem terjedt bennem akkor.Úgy elmondtam volna de túl nyuszi voltam hozza.Elmondhattam volna hogy mit érzek amit bánok hogy nem tettem meg.De kár rágódni ezen az egészen.Te tényleg egy fény vagy az életemben.Mondhatnám azt hogyha rosszul alakulnak a dolgok hűségtelen leszek hozzád de én akit tényleg szeretek nem hagyok el sosem teljesem.
