Kékvérűek

2. fejezet

Maró érzést éreztem a torkomban. Kapart, egyszerűen a köhögés ingerelt. Szemeimet dörzsöltem. A zene egyre hangosabban szólt, amolyan techno féle. Fáradtan mentem át a nappaliba ahonnan a zene is üvöltött. A bent lévők egyből rám vetették tekintetüket. A lakótársam pont háttal ült nekem míg én az ajtófélfának támaszkodva figyeltem őket.

-Nick, felébredt a barátnőd.-bicentett a szőke rövid hajú srác.

-Nem vagyok a barátnője!- tettem csípőre a kezem.

-Akkor csak kurogat?-nevet fel a fekete szinte kopaszra nyírt srác.

-Bottal sem nyúlnék a bugyijába!-a pulzusom egyre emelkedett, a testem vezérelt miszerint leültem a szőke mellé a kanapéra.

-Az ne is nyúljon hozzám akinek barátnője van.-húzom ki magam mire mind hárman felnevettek.-Most mi olyan vicces?

-Nicknek sosem volt barátnője-súgja oda a mellettem ülő.

Váratlanul ért a hír. Sosem értettem, hogy miért kell szédíteni valakit ha a másik fél nem gondolja komolyan. Egyáltalán, hogy jut eszébe valakinek, hogy ő már pedig nem él monogám kapcsolatban?! Számomra ez olyan szokatlan mint meduzának a szárazföldi élet. Egyre feszültebb voltam. Úgy bökte a csőrömet a korábban történtek. Igazság szerint igen, ami a szívemen az a számon.

-Ki volt az a vörös hajú lány akit megdugtál és emiatt kizártál a lépcsőházba?-néztem rá Dominicre.

-Betty.-vonta meg a vállát.- De az csak szex és más semmi.-nevetett fel mire a fekete hajú szintén felröhögött.

-Inkább üvegezzünk, úgyis kifogyott a sör!-vágódott le törökülésbe a velem szemben ülő fiú.

-Ahhoz kéne még legalább egy lány. Így unalmas lesz.-szólt közbe Dominic miközben leült ő is és a két karján támasztotta az állát.

-Hívd Bettyt és mond, hogy szóljon Chlonak is.-vonta meg a vállát a fekete hajú mire Dominic ajkát beharapva pötyögött.

-Justin, ha használod az eszed akkor jól is áll!-biccentett a szöszke akivel egyszerre ültünk le a földre.

Engem miért nem kérdeznek meg arról, hogy átjöhet e az a két lány? Ráadásul az a vörös hajú nagyon nem volt szimpatikus. Olyan mintha nem is itt laknék, nevetséges.

-Nagyon dögös vagy ebbe a pizsibe de még jobb lennél valami szexi ruciba.-suttogja a fülembe mellettem ülő miközben végig simít a felkaromon.

A testemet átjárta a borzongás, szinte szirupként ittam a szavait, amíg a lakótársam néztem aki már szó szerint vágyban égő tekintettel vizslatta a telefonját amihez egy pillanat múlva Justin is csatlakozott akkor valami átkattant bennem.

-Gyere!-húztam fel a szőke fiút magammal egyenesen a szobáig.

-Már le is léptek ágyikózni?-kiált cinikusan Justin, de a hangját tompította a szoba ajtó.

-Ennyire bejövök?-nevetett fel ami jobban volt erőltetett mint igazi.

-Segíts valami göncöt találni!-nyitottam ki a szekrény ajtóm.

-Miért én? Csajnak nézek ki?-röhögött miközben ki vett egy fekete koktél ruhát.-Ez megfelel az ízlésének kedves...öhm-vakargatta a tarkóját.

-Lucy.-nyújtottam a kezem.

-Lucas.-rázott kezet.- Tehát ez megfelel kedves Lucy?- mutatott költőien a ruhára.

-Tökéletes uram.- bicentettem az ajtó felé és amint elhúzta maga után kívülről neki is álltam öltözni.

Miért csinálom ezt? Mi ütött belém? Eddig csak egyetlen egyszer ittam alkoholt és az sem volt a kedvencem. Habár...nem muszáj inni, hogy az ember gyereke jól érezze magát.