undorító!

6 0 0
                                    

Na végeztem a sulimunkával és elmentem tusolni. Egy picit megégetett a víz mert drága bátyám imád főni a tusolóban. Haha de vicces forrón hagyni a vizet.

Törölközés közben eszembe jutott a fostalicska osztályom. Mindegyik gyerek majdnem ugyan úgy néz ki. Kivéve azt a szőkét...
- Zsolti tényleg rengeteget változott hmm... - gondolkodtam hangosan. Anyám bekopogott az ajtón hogy kihez beszélek mert hallott engem dumálni.
- jól vagyok anya! Csak hangosan gondolkoztam! - kiabáltam ki neki a fürdőből.

Utána bedobtam magam az ágyamba és elkezdtem gondolkodni a napomon. Valahogy be is aludtam mielőtt eljutottam volna a gondolatmenetem elkezdéséhez is.

Reggel csak rutinosan visszaaludtam és majdnem elkéstem a suliból. De jó nekem.

Amint beértem a terembe realizáltam hogy az osztályom marhákból áll és még a fele sincs itt. Öt perc múlva csengetnek basszus!

Leültem szőke barátom mellé és letettem a fejemet a padra mivel itt és most bealszom. Éreztem viszont hogy valaki nagyon de nagyon bámul engem, gondoltam biztos egy madár kukkol az ablakból, viszont ezt a gondolatom megszakította egy kéz a vállamon. A kismajom volt az(ugyan olyan magasok vagyunk).
- szia Milán. - mondtam és felemeltem a fejem. Ott vigyorgott a haverom és mellette a kis öntelt Zsófika. Milán erre közel hajolt hozzám és nyomott egy undorító puszit a pofámra.
- PFÚJ BAZDMEG EZ MI A FRANC VOLT TE BÜDÖS KÖCSÖG?!? - üvöltöttem le a rohadékot, miközben törölgettem le az arcom. Kezd nagyon elegem lenni ebből az emberből.
- felelsz vagy merszeztünk és meg kellett puszilom - vont vállat a majom és elsétált. Legközelebb ha ilyen lesz, megverem.

Éreztem hogy valaki nagyon bámul engem(már megint) ezért az érzés irányába fordultam. Vagyis Zsolti felé.

~ Zsolti szemszöge ~

Láttam hogy Milán egy puszit nyomott a padtársam arcára. Nem tudom miért de valami nagyon rossz érzés döntött el...

Jealous jealous jealous boooy~~

egy nyár alattDonde viven las historias. Descúbrelo ahora