A kirándulás (PUF)

9.

Reggel Boka, Feri mellkasán ébredt, ő sem tudta, hogy hogyan.

- Jó reggelt angyalom - vigyorgott vidáman Feri.

- Jó reggelt. Mióta hívsz te angyalomnak? - mosolygott vissza rá.

- Amióta te azt hiszed, hogy akkor, ha egy ember becsukja a szemét, akkor alszik. De örülök, hogy tényleg szeretsz - adott egy puszit Boka homlokára, aki csak elvörösödött.

- Öhm...én csak...

- Nyugi, nincs gond. Ja amúgy az előbb járt itt Feri bá. Azt mondta, hogy mostmár, hogy nem jön a Pásztor, reggelizni 7:00-10:00 között lehet, ebédelni 12:00-15:00 között, vacsorázni meg szintén 7:00-10:00 között.

- Oh...oké. És most mennyi az idő?

- Fél nyolc.

- Mikor menjünk kajálni?

- Úúúúgy...most? Ilyenkor szerintem még alszanak a legtöbben és mostmár lemehetünk így is.

- És a tanárok?

- Ők szerintem reggel korán esznek, hogy ne kelljen velünk lenniük.

- Akkor mehetünk.

- Biztos? - nézett rá Feri aggódó tekintettel.

- Biztos - felkeltek az ágyból és lementek az étterembe, ahol tényleg nem volt senki. Kiszedték maguknak a kaját és leültek egymással szemben egy asztalhoz. Reggeli közben beszélgettek és ez csak akkor szűnt meg, amikor hallottak egy kiáltást.

- PÉTER! ELFOGYOTT A TOJÁS! VIGYÉL KI!

- OKÉ - ordították vissza, majd a konyhaajtó kivágódott és megjelent a szokásos pincér. Megszeppenve nézett végig Feriéken, majd elkezdte kipakolni a tojásokat. Feri dühösen fordult vissza Boka felé és még a kezét is megfogta. Boka erre csak megforgatta a szemét, majd vigyorogva ette tovább a reggelijét.

- Hé, ez nem vicces - suttogta Feri. - Te nem is tudod milyen érzelmi hullámvasúton mentem keresztül a Felelsz vagy merszes estén. Az egyik pillanatban még azt mondják, hogy ez a pincér flörtöl veled, a másik pillanatban meg már csókolózunk. És igen, full részeg voltam, de ez akkor is fájt.

- Feri... - kezdte el simogatni a barátja kezét, majd közelebb hajolt hozzá, de nem csókolta meg. - Ne legyél ezen fenn akadva. Téged választottalak, mert téged szeretlek. És ez így van rendjén - már éppen csókolta volna meg Ferit, de a pincér közbeszólt.

- Bezzeg nekem azt mondtad, hogy nem akarsz kapcsolatot - mondta, még mindig a tojásokat rakosgatva, mire Feriék, felé fordultak.

- Mi van? - kérdezte Boka értetlen fejjel, mire a pincér megfordult.

- Azt mondtad nekem, hogy egy szakításon vagy túl és nem akarsz most kapcsolatot, erre meg összejössz ezzel - mutatott Ferire, aki Bokával együtt felpattant a helyéről.

- Mert akkor éppenséggel utáltam. De mostmár megbeszéltünk mindent.

- Uram isten - kezdett el Boka felé közeledni a pincér, majd megállt előtte - ne játszd nekem a kis ártatlant. Én tényleg megkedveltelek, de te azt mondtad, hogy most így nem és én azt mondtam, hogy oké, gondoltam, majd később lesz esélyem, de rá kellett jönnöm, hogy te is csak egy kis buzi vagy - mondta és felpofozta Bokát, mire Feri a karjánál fogva elhúzta és odébbtolta a pincért.

- Tűnj innen és soha többet ne lássalak meg Jani közelében - mondta neki idegesen Feri, már majdnem ordibálva.

- Azt hiszed félek tőled? - ment oda Feri elé, kitolt mellkassal, de Feri még így is magasabb volt.