A kirándulás (PUF)

15.

Reggel, amikor Boka felkelt, azonnal ráírt Ferire, aki azonnal válaszolt is neki.

❤️Életem szerelme❤️

Jó reggelt!

❤️Ferim❤️

Jó reggeeeeeelt! 😊❤️
Hogy vagy?

❤️Életem szerelme❤️

Jól. Megvagyok. Te?

❤️Ferim❤️

Tudunk ma találkozni?

❤️Életem szerelme❤️

Persze. Minden rendben?🥺

❤️Ferim❤️

Hát...nem nagyon. Tízre ott vagyok.

❤️Életem szerelme❤️

Várlak❤️

Boka ezután vigyorogva lement a konyhába az apjához.

- Szia apa.

- Jó reggelt, Jancsi! - Boka odament a hűtőhöz és nekiállt szendvicset készíteni. - Apa, ma találkozhatok Ferivel?

- Persze. Nagyon szereted Ferit, igaz? - Boka ezen elmosolyodott.

- Igen. Igaz.

- És...látom, hogy Feri is nagyon szeret téged.

- Igen?

- Igen. Lehet, hogy más nem vette észre, de én látom, hogy odáig van érted

- Szóval...még mielőtt kiderült volna, az előtt te már tudtad?

- Inkább sejtettem. Mert hát...nem minden ember megy el a fiammal Horvátországba kettesben - Boka felnevetett és az apja felé fordult, majd átölelte.

- Téged is nagyon szeretlek apa.

- Tényleg?

- Igen.

- De...miért? - Boka eltávolodott az apjától és furán nézett rá. - Mármint...amit tettem veled, meg minden...hogy tudsz nekem egyáltalán megbocsátani? - mondta könnyes szemmel, elvékonyodott hangon.

- Az apám vagy. Persze, hogy szeretlek.

- De...

- Nem! Nincs de! - Boka apja erre felemelte a szemöldökét. - Bocsi, ezt eltanultam Feritől - pirult el, mire Boka apja elmosolyodott és összeborzolta a fia haját, majd folytatta a takarítást.

- Hol találkozol Ferivel?

- Azt mondta, hogy tízre idejön.

- Akkor jobb lesz ha készülődsz, mert tíz perc múlva egész van - Boka ránézett a telefonjára és felrohant a szobájába öltözni, azonban amikor levette a pólóját, hallotta, hogy csöngettek. Gyorsan felkapott egy pólót és mivel hallotta, hogy valaki közeledik, előszedett egy gatyát a szekrényből, amit olyan gyorsan akart felvenni, hogy megbotlott és elterült a padlón. Ekkor Feri nyitott be az ajtón, mellette pedig Boka apja volt. Boka a megszeppent Feri felé fordult, elpirult, majd inkább a plafont nézte tovább.

- Jól vagy? - segítette fel Feri a barátját, aki gyorsan felhúzta magán a nadrágot.

- Szia - mosolygott rá Boka.

- Szia - még egy ideig csak nézték egymást, majd Feri adott Bokának egy rövid csókot.

- Öhm...én nem is zavarok - mondta mosolyogva Boka apja és rájukcsukta az ajtót.