Summer Red-Nyári vörös (Befejezett)

29. Fejezet

Nataly

Vasárnap késő este van. Napokig ki sem mozdultam Red szobájából.Teljesen ki vagyok merülve a rengeteg aggódástól és agyalástól, de nem jutok vele előrébb. Nem tudom Red hol lehet, ahogyan azt sem, hogy mit tehetnék.
A hétvégére valóban jobbra fordult az idő, de ilyenkor azért még hűvös van. Felveszek egy farmer rövid nadrágot, és Red egyik pulcsiját. Mióta elment, folyton az ő ruháiban vagyok. Megnyugtat.
Elindulok a földszint felé. A ház csendes. A többiek biztosan már alszanak. Nekem viszont muszáj kiszellőztetnem a fejem, ezért sétálni indulok. Az utca is csendes, sehol egy lélek. Az ég korom fekete, de az utcai lámpák kellő világosságot nyújtanak.
Éppen egy sötétebb parkos részen vágok át, amikor lépteket hallok magam mögött. Hátra nézek és egy férfi alakját látom meg. Nem tudom, hogy ő az a férfi-e akinek vigyáznia kell rám, vagy esetleg Noris egyik embere. Gyorsabban szedem a lábam, de a férfi egyre csak közeledik. A szívem majd kiugrik a mellkasomból és elfog a pánik. Rohanni kezdek, de utolér. Letaszít a földre, és a hátam mögött fogja össze a csuklóimat. Vergődök a mocskos földön, ami miatt por megy a szemembe, és ettől alig látok. Hirtelen egy erős szúrást érzek a karomban. Mi a fasz? Ez most mit ad be nekem? Nincs időm tovább gondolkodni ezen, mert teljesen elkábulok. A testem nem engedelmeskedik nekem, a tudatom pedig homályos. A férfi felkap engem, majd egy autóhoz cipel. Alig néhány perccel később pedig kiszed az autóból és egy házba visz. Ledob valami kanapé félére és arrébb megy. Hallom ahogy telefonon beszél valakivel.
-Megvan főnök! Elkábítottam, és ide hoztam a házadba. -mondja. Nem hallom a másik válaszát, de a pasi leteszi a telefont. Üvegpoharak csilingelését hallom, majd mintha italt töltene magának. A szoba másik felében áll. Lassan kortyolgatja az italát és engem figyel. Mikor meglátja, hogy én is őt figyelem, közelebb jön hozzám. Félresimítja a hajamat az arcomból, és megszólal.
-Már értem miért akar ő téged ennyire. Harcias vagy és gyönyörű. Viszont ne feledd, hogy ő hatalmasabb és erősebb mint te. Mindig megkapja amit akar. Vagy így vagy úgy. Szóval azt tanácsolom inkább add át neki magad önként, és fogadd el a sorsod. Így kevésbé fog fájni.- meredek rá, és próbálom felfogni amit mond, de nem szólok semmit. Undor ül ki az arcomra. A férfi simogatni kezd engem, de nem tudok ellenállni. Nem tudok mozogni. Felhúzza a pulcsim és a hasamat simogatja. Mikor éppen a nadrágomba nyúlna, amikor egyszer csak össze esik. Mögötte 3 alakot látok, de nem tudom kivenni az arcukat. Még mindig kótyagos a fejem. Az egyikük odagugol hozzám.
-Nataly? Hogy kerültél ide?- kérdezi egy ismerős hang.
-Red?- nyöszörgöm.
-Igen bébi én vagyok. Most viszont ne beszélj. Beadtak neked valami szart, amiatt vagy most ilyen. Nem sokára elmúlik a hatása. Most viszont gyerünk innen.- karjaiba vesz és elindul velem a házban. A két másik alak talán a testvérei lennének? Nem tudom.
-Black! Nézz ki az ajtón, hogy tiszta-e a terep.- utasítja Red a fiút. Úgy tart engem a karjában, mintha súlytalan lennék. A kezeimet amennyire csak tudom a nyaka köré fonom, a fejem pedig a mellkasán nyugszik. Hallom vadul verő szívét, de végre vissza kaptam a szerelmemet. Ettől sokkal könnyebb a lelkem.
-Nem! Hárman jönnek fel a kocsibejárón. Noris, Boris és még egy csatlós. Gyorsan! Bújjunk el!- mondja Black. Ekkor Red az egyik szobába visz engem. A testvérei becsukják és bezárják az ajtót. Engem egy fotelbe tesz, és csendben várjuk a továbbiakat.
-Mi a fasz? Hova lett a lány? - hallatszódik be Noris hangja. Nem sokkal később ránk is találnak.
-Ide főnök! Ez az ajtó zárva van!- majd Boris egy szempillantás alatt betöri az ajtót.
-Ohh Nataly! Hiányoztál nekem. Meggyógyultál már?-kérdezi cápa vigyorral a pofáján.
-Vendégeket is hoztál. Szuper! Hogy a faszba jutottatok ki onnan?- kérdezi dühösen.
-Van eszünk, ami neked nincs! - vád vissza Red másik testvére, gondolom ő Damien.
Elpattan a húr. Egymásnak esnek az ökleikkel. Red Norissal harcol, Damien Borissal, Black pedig a 3. Fickóval. Behunyom a szemem, mert képtelen vagyok ezt nézni. Ütések sorozatos hangját hallom, néha egy-egy csont reccsenésével. Puffanásokat ahogy a falnak és a padlónak csapják egymást. A verekedést egy hangos puffanás töri meg. Betörték az ajtót. Lábak dobogása csapja meg a fülemet. Sokan lehetnek. Kinyitom a szemem és látom, ahogy vér folyik Red szájából, de Noris arca sokkal rosszabb. Boris a földön fekszik, Damien pedig a nyakán térdel.
Fegyveres férfiak rontanak be a szobába. Lerángatják a fiúkról Norisékat és a falhoz szorítják őket.  Egy idősebb férfi jelenik meg a szobában. A King fiúk egyszerre kérdezik: -Apa?